• Meghosszabbították a III. fokú hőségriasztást július 18-ig, az ország nagy részében hetek óta 35 fölötti hőmérsékletet mérnek.
• A tartós meleget a növények sem bírják, ilyenkor már mindegy mennyit öntöznek a gazdálkodók, ekkora hőstressz mindent kivégez.
• A kukoricatermés épp ezekben a napokban megy tönkre, pedig az elmúlt hónapok csapadéka még rekordtermést is hozhatott volna.
• A málnának és a ribizlinek búcsút mondhatunk, a meggy és a kajszi barack is veszélybe került, de kapunk helyette olyan trópusi növényeket, mint a kivi, füge vagy a mandarin.
• Az öntözőrendszerek fejlesztéséről, ami legalább részben megoldaná az aszályt, viszont még csak szó van, tett nincs.

Az utóbbi egy hétben minden napra jut egy rossz hír, ha időjárásról van szó: megdőlt a napi melegrekord, 38, 1 fokot mértek Baján, meghosszabbítják a hőségriasztást, aszály van az Alföldön. Ez pedig természetesen a növényeket sem hagyja hidegen.

A klímaváltozás hatásaira a gazdák igyekeznek időben reagálni, de ezt a tartósan magas hőmérsékletet lehetetlen kivédeni, „ez mindent kivégez”, mondja a 444-nek Raskó György agrárszakértő.

Ez most a kukoricán látszik leginkább. Azok a gazdák, akik előrelátóan 2-3 héttel hamarabb vetették el idén a kukoricát, még reménykedhetnek a jó termésben, mert a virágzás és a megtermékenyítés még a hőhullám előtt megtörtént. Csapadék is volt bőven a kánikula előtt, így Raskó szerint akár rekordtermés is lehetett volna, de mára ez a remény náluk is szertefoszlóban van. Akik későn, április végén, május elején vetettek, rosszul jártak, mert a virágzás idején jött a forróság, így a pollenek elégtek, a megtermékenyülés elmaradt.

„Hiába van víz a kukorica gyökerénél, a kukorica hőt 33-35 fokig bírja maximum, ekkora hőstresszt nem. Valamennyire adaptívak a növények, de a 35 fok feletti hőmérsékletet csak néhány napig bírják, 10 napon át károsodás nélkül semmiképp” - magyarázza a szakértő.

Ezen pedig az öntözés sem segít, ugyanis most az elsődleges problémát nem az aszály jelenti, hanem a virágzáskori magas hőmérséklet miatti hőstressz. A várható termés viszont ennek köszönhetően naponta 5-6 százalékkal kisebb lesz, ha közben semmi eső se jön.

Raskó György szerint megoldás lenne erre a hőség- és szárazság-rezisztens kukoricafajták vetése, de az unióban, ezen belül Magyarországon törvény tiltja a génszerkesztett vetőmagok használatát. Nem gond ez az Egyesült Államokban, Brazíliában, Argentínában és sok más Európán kívüli országban, mert ott engedélyezett a GMO vetőmag. Ha Európa nem talál megoldást erre a problémára, a szárazság és hőstressz minden évben meg fogja tizedelni a kukoricatermést, megszűnik az önellátás és nő a függőség az importtól.

„Ez hatalmas kockázat, majdnem akkora, mint az orosz földgáztól való függőség.”