Amerikai kutatók vírusokkal fertőzött rovarokat használnának növények génmódosítására
A projektet a Darpa finanszírozza, más országokban attól félnek, új biológiai fegyvert fejleszt az USA.
2018. október 5.
2017. szeptember 26.
Több mint százezer növényfaj él a világ botanikus kertjeiben
Először mérték fel a botanikus kertek állományát. A veszélyeztetett növényfajok 40 százaléka található meg ezekben a kertekben.
2015. július 23.
Közel félezer fát döntött ki a július nyolcadikai vihar Budapesten
A Főkert szerint 200 milliós a kár, amit az égi áldás okozott. A fák mellett mintegy 1600 növénynek is baja lett. A fővárosi önkormányzat már el is juttatta pályázatát a Belügyminisztériumnak, hogy vis maior keretből kapja meg a helyreállításhoz szükséges pénzt. (MTI)
2015. május 6.
Ha csak egy pillantást vetsz a természetre, máris sokkal jobban dolgozol
Növényeket minden háztetőre!
2013. október 26.
A valaha volt 10 legfaszagányosabb fa
Az internet kegyetlenül igazságtalan a növényekhez, mindenki csak csak a cuki leopárdkölykökre kiváncsi. Tessék, most itt a bizonyíték, hogy a természet igazi királyai fák. Ezek az erős mezőnyben is a legdurvább arcok, a majomrejtvényfától a hernyóselyemfán át egészen a sárkányfáig.
2013. június 11.
A növénybűnözők kicsinálták a Viktóriaházat
A sorozatos rongálások és lopások elleni védekezésként bezárták a budapesti Füvészkert egy részét. A régen erre vadászó drogosok helyét sokkal telhetetlenebb sáskák, a nyugdíjasok és az osztálykirándulások vették át.
2010. december 5.
Dóczi Róbert - Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?
2010. november 7.
Azonnali közlésre: a novemberi meetup programja
November 17. 19 óra, Tűzraktér
Jelentkezés a meetup.com oldalán.
Orgel Csilla - Gleccserek a Marson
ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.
Dr. Galántai Zoltán, Túri Anikó - Szex, házaság, párkapcsolatok a jövőben
A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).
Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.
Vashegyi Ildikó - Trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálata
Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály
Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.
Dóczi Róbert - Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály
A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.
A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.