„Először gulyásleves, utána népdal, azután irodalom, és a végén elmeséljük, hogy miért is fáj nekünk Trianon”

POLITIKA
július 25., 10:20

A címadó idézet Sikó Annától, Magyarország Tbilisziben dolgozó nagykövetétől származik, aki egyben Örményországban is képviseli országunkat. A 33. Tusványoson többek között Hoppál Péter fideszes parlamenti képviselő, kultúráért felelős kormánybiztos beszélgetett a magyar kultúra kihívásairól a globális világban.

photo_camera B-J: Máthé Áron, Sikó Anna nagykövet, Hoppál Péter államtitkár és Ibolya Csenge megafonos véleményvezér Fotó: Kristóf Balázs/444

Hoppál szerint a nyugati világ értékválságban vergődik, ezért fontos a kultúra mint az identitásmegtartás egyik fontos terepe. Úgy látja, a néperedetünknek megfelelően sikerült a keleti világgal is egyensúlyba kerülni mind kulturálisan, mind gazdaságilag.

Szerinte bár a keleti nyitás politikáját sokan megmosolyogták, ma már sokan utánoznának minket. Hoppál azt mondta, most már előbb kereskednek a magyarokkal keleten, mint a most érkező nyugatiakkal. Sikó ráerősített, hogy bár korábban ignorálták őket a keleti nyitás miatt, mostanra többen is tőle kérik el a keleti nagykövetek telefonszámát.

Balosokból jobbosok

Hoppál szerint a globális nyomás mellett a magyar nemzet mégiscsak jól halad az identitás megőrzésével. Társadalomkutatókra hivatkozva állította, hogy 2010 előtt a magyarok magukról 60-40 arányban inkább olyan baloldali értékeket vallottak magukénak, mint a szociális gondolkodás. Hoppál szerint rövid idő alatt ez az arány átfordult a nemzeti, szuverenista és keresztény értékek javára.

Máthé Áron szerint nehéz megtartani az identitás manapság. Ő a teljes ügynöklista összeállítására képtelen Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elnökhelyettese, aki a Magyar Nemzetbe írt a szovjet típusú átnevelésről az Európai Parlamentben. Szerinte ha Budapesten járunk, „nagyítóval kell magyar éttermet keresni. Streetfood szintjén is. Az vagy, amit megeszel. A budapesti népség mindent megeszik, csak éppen a magyar streetfood hiányzik”.

Az eseményen részt vett volna L. Simon László, a Nemzeti Múzeum szélsőjobb által kirúgatott egykori igazgatója, de szerdán már nem szerepelt a neve a beszélgetés listáján.