Ötvenedik születésnapja alkalmából verssel köszöntötte Gáspár Győző a feleségét, Gáspár Beát, a közösségi médiában közzétett műalkotás (emojikkal tűzdelt, nyomokban rímeket tartalmazó szabadvers) azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
MIRE GONDOLT A KÖLTŐ?
Hiába igyekeztünk megfejteni a mondanivalót, a szerkesztőségi agytröszt csúfos kudarcot vallott.
Pedig minden jól indult, a költő visszaemlékezéssel indít:
Mikor megláttalak téged a tündöklőn holdfényben,
Arra gondoltam, egy Angyal szállt le közénk,
Aki a te arcodban jelent meg.
Majd pár versszakkal később a jelenben is az örökkévalóságot leli meg:
Mikor a nagy tömegben egyből rád tekintek,
Érzem, hogy millió közül is megismerlek,
Hisz különleges vagy nekem.
Közvetlenül ezután egész munkásságát, sőt, létét múzsája kezébe helyezi:
Mindent, mit tettem, érted tettem,
Érted, ki nekem a Világot jelenti,
Mert Én csak érted élek, hogy lássalak,
Nevetni, boldognak lenni és szeretve lenni.
Hogy aztán jöjjön a letaglózó erejű feketelevesbe oltott arconcsapás:
Nem bánom azt, ha nem én szeretlek,
De remélem a párod gyengéd lesz,
HOGY TESSÉK? MIMIMIMIMI? Ugye, hogy na. És még nincs vége, sőt, jön az emojikkal alátámasztott tetőpont:
Habár háttérbe szorultam,🤣🤣 de reményem töretlen,
Boldog, Békés életet kívánok neked.
Kívánok minden rossztól mentes,
Minden jóval teli életet.
A háttérbe szorított, bár reményteli költő a drámai csúcs, a mindent felborító, elbocsátó, szép üzenet után visszatér a vers eredeti céljához, hogy emígy fejezze be a gondolatfutamot:
BOLDOG SZÜLINAPOT Szerelmem ❤️
Külön zavarbaejtő, hogy a vershez mellékelt képeken a verssel köszöntött Gáspár Bea talpig vörösben, hatalmas csokor vörös rózsával látható, ami még egy fokkal bonyolultabbá teszi az értelmezést:
És bár a kommentek általában segíteni szoktak az ehhez hasonló rejtélyek megfejtésében, most a sok jókívánság közt elvész a lényeg, nem derül ki, hogy a versben vázolt konfliktus honnan jön, hol áll épp, és merre tart.
Pedig egy hete még a 31. (gondolom, házassági) évforduló ünneplése volt porondon, ott viszont szó se esett hasonló dolgokról.
Teljesen összezavarodtam. Szóval tudja valaki, mire gondolt a költő? -> megirom@444.hu. Előre is köszi!