A Nobel-díjas Mohammad Junusz fogja vezetni Banglades ideiglenes kormányát, miután a hosszú ideje hivatalban lévő miniszterelnök, Sejk Haszina elmenekült az országból a tömeges felkelés közepette, ami több száz ember halálát okozta, és a káosz szélére sodorta a dél-ázsiai országot - írja a Guardian.
A döntést a katonai vezetők, a Haszinát a hatalomból kiszorító diáktüntetések szervezői, üzleti vezetők és a civil társadalom tagjai közösen hozták meg.
Mindezt szerdán kora reggel jelentette be az elnök, Mohammed Sahabuddin sajtótitkára. Junusz az Indiába menekült kormányfő régi politikai ellenfele, jelenleg még az olimpia szervezőinek ad tanácsokat, azonban sajtóértesülések szerint hamarosan visszatér Párizsból Bangladesbe.
Junuszt azért övezi nemzetközi elismerés, mert az általa 1983-ban alapított Grameen Bankon keresztül ezreket segített ki a szegénységből, és olyan vállalkozóknak nyújt napjainkban is kisebb összegű kölcsönöket, akik nem kapnának rendes banki hitelt. A közgazdász és bankár 2006-ban tevékenységéért Nobel-békedíjat is kapott.
Haszinát, aki az elmúlt 30 évből 20 évig kormányozta Bangladest, januárban választották meg negyedik ciklusra a 170 milliós ország élére, miután több ezer ellenzéki vezetőt és dolgozót letartóztattak. A választást a fő riválisai bojkottálták.
A politikus azután mondott le és menekült el az országból, hogy legalább 300 embert öltek meg az elmúlt hetek tüntetéseinek leverése során. A demonstrációk a kedvezményes munkakvóták elleni diáktüntetésekkel kezdődtek, majd Haszina bukását követelő mozgalommá nőtték ki magukat. A diákok eredetileg amiatt tiltakoztak, hogy a kvótarendszer aránytalanul nagy arányban juttatott állami állásokat az 1971-es függetlenségi háború szabadságharcosai leszármazottainak. Az erőszak vasárnap súlyosbodott, amikor 91 ember halt meg az országos összecsapásokban - ez volt a leghalálosabb nap a tüntetések júliusi kezdete óta.
Haszina távozását a hadsereg vezetője hétfő délután jelentette be, majd kedden az indiai külügyminisztérium azt közölte, hogy Haszina a jelek szerint a biztonsági erők vezetőivel folytatott megbeszélése után döntött a lemondás mellett, ezután rövid időn belül engedélyt kért Újdelhitől, hogy Indiába mehessen, miközben a bangladesi hatóságok ezzel egyidejűleg repülési engedélyt kértek. A legfrissebb információk szerint Haszina továbbra is Indiában van.
Az elnök még aznap, kedden feloszlatta a parlamentet, megnyitva ezzel az utat az ideiglenes kormány és az új választások előtt. Az elnöki sajtótitkár azt mondta, az új kormány többi tagjáról jelenleg is folynak a megbeszélések a politikai pártokkal és más érdekeltekkel. Sahabuddin elnök elrendelte az ellenzéki vezető, Khaleda Zia szabadon engedését a házi őrizetből, akit 2018-ban ítéltek el korrupció vádjával.
Junusz, aki Haszina lemondását az ország „második felszabadulásának” nevezte, az eddigi kormányzás alatt szintén korrupciós vádakkal nézett szembe. 2008-ban a Haszina-kormány azzal vádolta őt, hogy erőszakkal kényszerítette a Grameentől kölcsönt felvett szegény vidéki nőket, hogy fizessék vissza a tartozásukat a banknak.
Haszina hivatali ideje alatt Junusz több mint 100 perrel nézett szembe, egyebek mellett pénzmosás, a munkajog megsértése és a nyugdíjtörvény felforgatása miatt. Junusz hevesen tagadta az összes ilyen állítást, az eljárásokat politikai indíttatásúnak tartotta. A The Washington Postnak hétfőn azt nyilatkozta, hogy Haszina leváltása után várhatóan ejtik a „hamis vádakat”.
„Mindannyian örülünk, hogy a szörnyeteg, aki a fejünkön ült, távozott. Ma szabadok vagyunk” - mondta Junusz. „Egy új erő jelent meg: a fiatalok”.
A kormányfő írásbeli lemondását mindeddig nem hozták nyilvánosságra, és sem ő, sem politikai pártja nem nyilatkozott. Ez a hallgatás, valamint azok a hírek, amik szerint az Indiából Londonba tartó repülőútját papírmunkával kapcsolatos problémák miatt késleltették, néhány diplomatát arra késztetett, hogy elgondolkodjanak, vajon azért marad-e az országhoz közel, mert még mindig reménykedik a visszatérésben.
Az autokrata vezető távozásával Bangladest jelenleg politikai bizonytalanság övezi. Bár az ideiglenes kormány megalakítása elkezdődött, továbbra sem világos, hogy kik vesznek majd részt benne, milyen hatalommal rendelkeznek majd, és mindebben milyen szerepet játszhat majd a hadsereg. Utóbbi ugyanis azt ígérte, hogy felügyeli az ideiglenes kormány felállítását, azonban egyelőre az utcákon uralkodó káosz megfékezésével kell küzdenie.
Haszina távozásával a rendőri jelenlét az utcákon alább hagyott, és széles körű fosztogatások, gyújtogatások és bosszúhadjáratok törtek ki, amelyeknek több tucat halottjuk volt. Emellett a rendfenntartó erők tisztviselői, akiket a hatalom túlbuzgó kiterjesztésének tekintettek már a tüntetések előtt is, számos támadás célpontjává váltak.
Hétfőn késő este tüntetők vették körül például a dakkai nemzetközi repülőteret, amivel diplomaták szerint azt próbálták megakadályozni, hogy Haszina tisztviselői elmenekülhessenek az országból. A repülőtér legalább hat órán át zárva maradt és nem működött. Amikor kedden újra kinyitották, legkevesebb két minisztert megakadályoztak abban, hogy felszálljanak a repülőkre, majd őrizetbe vették őket.