Az ukrán importméz mennyisége meghaladta az előírt több mint 44 ezer tonnás uniós kvótát, így az Európai Bizottságnak két hete van elindítani a folyamatot, aminek következtében újra csak vám megfizetése mellett érkezhet méz Ukrajnából az Európai Unióba – közölte az Agrárminisztérium.
Azt írták, az évente 10-20 ezer tonna mézet Nyugat-Európába exportáló magyar méhészet számára kulcskérdés, hogy az ottani piaci lehetőségeink javuljanak, mivel az oda, Európán kívülről érkező, rendkívül alacsony árfekvésű méz beszűkítette a külpiaci értékesítési lehetőségeket, és leszorította a hazai árakat.
A közlemény szerint június elején léptek hatályba azok az EU-s intézkedések, amik a 2025. június 5-ig tartó időszakra egy évvel meghosszabbították az ukrán termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli EU-s behozatalát.
Az ún. autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) hozzáférést biztosít az ukrán gazdaságnak az EU piacához, de az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az EB vészfékmechanizmust vezetett be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében.
Ennek értelmében, ha ezeknek a termékeknek a behozatala meghaladja a 2021 második felében és 2022 meg 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők az a mennyiségi kvótán felül érkező méztermékekre.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság 44,4 ezer tonnában állapította meg az Ukrajnából kedvezményes, 0 százalékos vámmal behozható méz mennyiségét, a kvóta kitöltését követő tételekre 17,3 százalék vám kerül. A vészfékmechanizmust eddig zabra, tojásra és cukorra alkalmazzák.
Tavaly az unióba harmadik országokból érkező 163 ezer tonnányi összes mézimport 30 százaléka származott Ukrajnából, ennek a méznek pedig több mint fele Németországba, Lengyelországba és Franciaországba érkezett. A nyugat-európai piacokon a magyar méznek ezzel kell versenyeznie árban.
Az Agrárminisztérium szerint kiemelten fontos a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartása: hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok, ezért legkésőbb 2026-tól fel kell tüntetni mindenhol az unióban a mézkeverékek csomagolásán az összes származási országot az arányok százalékos feltüntetésével.
Azt írták, a méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban és Magyarország – Európában is egyedülálló módon – lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. 2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül.
Az EU-ban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészeknek, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot emellett pedig 5 éve kapnak a hazai méhészek ún. méhegészségügyi támogatást, amit 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként – írja a minisztérium. (MTI)