A Szabadság tér birodalmi sasos – vörös csillagos – Reagan szobros egyvelege és talán az átalakított Kossuth tér után hamarosan a Gellért-hegyi Szabadság-szobor környezete lesz a szimbólumokban, politikai statementekben leginkább terhelt köztér Budapesten. A Habsburg elnyomást jelképező Citadellával és a szovjet megszállási emlékműnek épült Szabadság-szoborral a Gellért-hegy teteje már idáig is erős versenyző volt, de most, hogy a szovjet emlékmű talapzatára heteken belül egy gigantikus kereszt is kerül, végre annyi rendszer lenyomatát viseli majd egyszerre, mint az elvált szülők gyereke, akit minden rokona egy még nagyobb pártjelvénnyel küld haza a látogatásból.
Itt tartunk most:
A Citadella radikális, az erődöt egy lépcsősorral a Szabadság-szobor felé is megnyitó felújításáról a Hauszman Program oldalára hétfőn kitett látványterv egy komoly újdonságot tartalmazott: ebből derült ki, hogy a szobor 22 méter magas talapzatára egy óriási kőkeresztet tesznek fel. Ez a korábbi leírásokban nem szerepelt, de miután a HVG megszerzett erről egy látványtervet, és rákérdezett a dologra a Várkapitányságnál, kitették a posztot, ezzel a szöveggel:
„A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk.”
A másfél hónapja felállványozott Szabadság-szobor szovjet felszabadítási emlékműből lett Budapest jelképe. Többnyire nem így nézünk rá; túl jó helyen van és túl sok képeslapon szerepel ahhoz, hogy a politika olyan könnyen leuralja. A mellette lévő Citadella már tíz éve le van zárva, a felújítás végét most 2026-ra ígérik. A hivatalos kommunikáció szerint a cél, hogy Budapest tetején „egy szerethető helyszínt adjunk vissza az embereknek, ahol a hazai és a külföldi látogatók is tartalmasan tölthetik el az időt”.
A Citadellába korábban valóban nem volt sok értelme városlakóként feljárni, hogy mennyi lesz az örökségvédelmi szempontból problematikus felújítás után, egyelőre nehéz lenne megmondani. Az északi és a déli falak megnyitásán, régészeti feltáráson, falrekonstrukción kívül idáig kívülről láthatóan annyi történt, hogy két éve itt áll az ország legnagyobb nemzeti lobogója. Ez a tájékoztatók szerint azoknak a hősöknek állít emléket, akik életüket adták a függetlenségért. Az ágyútoronyba tervezett kiállítást is ehhez közeli témának fogják szentelni: ez a Szabadság Bástyája címmel a felújítás után a magyarság szabadságküzdelmeit fogja bemutatni.
Erre a helyszínre tenni egy szabadságharcos emlékhelyet kicsit a Terror Háza helyszínválasztására emlékeztet.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!