Nemcsak restaurálják a Gellért-hegyen a Citadellát és térségét, valamint a főváros egyik jelképének számító Szabadság-szobrot, hanem érdemben módosítanak is rajta – derül ki a Nemzeti Hauszmann Program legfrissebb Facebook-posztjából. A győzelem és béke jelképének számító pálmaágat tartó nőalak több mint húsz méter magas talpazatára ugyanis egy keresztet helyeznek majd el.
„A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk” – írják a posztban. A szovjet katona négyméteres szobrát 1956-ban már ledöntötték a talpazat előtti helyéről, de azt a forradalom leverése után visszaállították.
A szobor történetéről kollégánk még egy előző szerkesztőségben, a nem NER-esített Indexben írt, többek között ezt: „A nő mellett-alatt pózoló felszabadító szovjet katona szobrának nem volt ilyen mentsége, le is döntötték. Őt legalább nem végezték ki úgy, mint a szobor talapzatán lévő Rákosi-címert, amit gyakorlatilag katonai sortűzzel lőttek szitává. Ez, mint látványos jelenet, sok nyugati filmtudósításba is bekerült néhány kocka erejéig, annak ellenére, hogy a forradalmárok itt valójában nem ávósokra lőttek, hanem csak egy címerre”.
A rendszerváltás után az egész Szabadság-szobor (hivatalos eredeti neve szerint Felszabadulási emlékmű) sorsa vitatéma volt. A szovjet katonát 1992-ben az érdi szoborparkba szállították, de a főalak lebontásának ötlete is felmerült.
Végül a talapzatról levésték a cirill betűs feliratokat, a domborműveket befalazták, eltávolították a Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket is. A szobor talpazatán ma az olvasható: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”
És hamarosan, a tervek szerint legkésőbb 2026-ra ezek emléke fölé egy gigantikus, a korábbi katona magasságánál nagyobb kereszt emelkedik majd.