A gázai háború miatti erőszakos tüntetéshullám után lemondott a Columbia Egyetem három dékánja és rektora, Minouche Safik. A Harvard és a Pennsylvaniai Egyetem vezetői után ő a harmadik, aki azért távozik, mert a vezetőség nem tudta kielégítően kezelni a palesztinpárti tüntetéseket az amerikai elitegyetemeken.

A tüntetések az intézményekben azután eszkalálódtak, hogy a Columbia egyébként muszlim származású rektora április közepi kongresszusi meghallgatásán arról beszélt, „nem tűrik az antiszemita fenyegetéseket, transzparenseket és egyéb jogsértéseket” az intézményben. Majd a fokozódó tiltakozások miatt kihívta a rendőrséget a kezdetben a gázai áldozatokért tüntető hallgatókra.

A zavargások a gázai-izraeli háború elleni tiltakozásokból nőttek ki, legfőbb konkrét követelésük az izraeli cégekkel fennálló egyetemi együttműködések megszüntetése volt. Safik számos kritikát kapott azért, ahogy a kampuszán a demonstrációkat kezelték.

Május elejéig az Egyesült Államok ötven legnagyobb egyeteméből több mint huszonötben szerveztek gyakran erőszakba torkolló palesztinpárti tüntetéseket diákcsoportok, a legtöbbet az ország északkeleti partvidékének egyetemein és Kaliforniában. Összesen közel kétezer-ötszáz hallgatót és tüntetőt tartóztattak le a tiltakozásokkal összefüggésben, többek közt a Harvardon, a Columbián és a kaliforniai Állami Műszaki Egyetemen is. A Columbia úgy próbált elébe menni a tiltakozásoknak, hogy inkább átállt távoktatásra.

Safik nagy tekintélyű egyiptomi származású közgazdász, korábban a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak és a Bank of Englandnek dolgozott.

Az amerikai elit egyetemeken nagy hagyománya van a „biztonságos terek” védelmének, ami a többség szerint a szólásszabadságnál és a sajtószabadságnál is fontosabb, és a fizikai erőszakhoz erősen közelítő eszközökkel is meg lehet védeni. A jelenségről még 2015-ben írtunk bővebben.

Címlap: DREW ANGERER/AFP (BBC)