• Az amerikai egyetemeken hetek óta palesztinbarát tüntetések zajlanak, sokszor Izrael-ellenessé fajulva.
  
• Az egyetemek vezetői a gázai háború kitörése óta próbálnak egyensúlyozni a szólásszabadság biztosítása és az antiszemitizmus elleni fellépés között.
• Eddig inkább megengedők voltak, most ez azonban változni látszik: ultimátumokat adtak, ami rendőri fellépésekhez és tömeges letartóztatásokhoz vezetett.

A Hamász által október 7-én elkövetett terrortámadás felbolygatta az amerikai egyetemi kampuszokat. Tüntetések és ellentüntetések zajlottak, zsidó diákok úgy érezhették, hogy a gyászukat nem tartják tiszteletben, egyes esetekben pedig még a fizikai biztonságuk miatt is aggódhattak, miközben az Izraelt kritizáló diák-aktivistáknak doxolással, azaz a kilétük elhallgattatás és megtorlás céljából történő felfedésével kellett szembenézniük.

A tüntetéshullám szintet lépett, az izraeli hadműveletek ellen tiltakozó diákok április közepe óta több tucat egyetemi kampuszt elfoglaltak, és azt követelik az intézmények vezetésétől, hogy szakítsák meg a kapcsolatot az Izraelhez köthető partnerekkel. Az aktivisták szerint a velük üzletelő vállalatok bűnrészesek a Gázában folyó háborúban, ahogyan azok a főiskolák is, amik ezekbe a vállalatokba fektetnek be. Az egyetemek vezetőségén ugyanakkor alapítványi oldalról is nagy a nyomás, a kuratóriumok többször is a tiltakozások betiltását követelték.

A konfliktus minden eddiginél kiélezettebb, több mint kétezer tüntetőt letartóztattak, közülük több mint százat kedd este a New York-i Columbia Egyetemen. A kezdetben békés tüntetések - amiken azért több antiszemita megnyilvánulás is elhangzott - egyre erőszakosabbá válnak, kedden a Los Angeles-i UCLA egyetem kampuszán palesztinbarát tüntetők csaptak össze az Izrael-barát tömeggel. Végül kemény rendőri intézkedés vetett véget az esetnek, szerdán azonban még többen gyűltek össze az épület előtt, összesen kétszáz embert vettek őrizetbe.

Előzmények

A tüntetések decemberben, az egyetemi vezetők kongresszusi meghallgatása után kaptak új erőre. A témát az egyetemeken történt, egyesek szerint Izrael-ellenes, mások szerint antiszemita megnyilvánulások, demonstrációk szolgáltatták. A képviselők által faggatott vendégek közül a legismertebbek Claudine Gay, a Harvard elnöke, Sally Kornbluth, az MIT elnöke és Liz Magill, a University of Pennsylvania (UPenn) elnöke voltak.

A három egyetemi vezetővel Elise Stefanik republikánus képviselőnő volt a legkeményebb. Stefanik előbb arról beszélt, hogy az egyetemeken olyan tüntetések voltak, amik „globális intifádát” követeltek, majd azt állította, hogy az intifáda az izraeli–arab konfliktus esetében a zsidók elleni népirtást jelenti. Mikor Stefanik arról kérdezte Gayt, hogy a Harvardon a felhívás a zsidók elleni népirtásra sérti-e az egyetem zaklatásra vonatkozó szabályzatát, a vezető azt mondta, sértheti, de kontextustól függ.Az esetről szóló cikkünben azt írtuk, hogy Stefanik ügyesen tőrbe csalta őket azzal, hogy előbb – sok szakértő szerint hamis – egyenlőségjelet tett az intifáda és a zsidó nép kiirtása közé, majd ügyetlenül jogászkodó válaszok felé terelte a három egyetemi vezetőt. A politikai vihart nem lehetett megállítani, Magill pár nappal később le is mondott, ahogy Gay sincs már a pozícióban, igaz, ott a meghallgatás utáni helyzethez kapcsolódott egy plágiumügy is.