A Belügyminisztérium (BM) indoklása alapján nem igazán lehet érteni, hogy valójában miért rúgták ki azonnali hatállyal a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját. A BM szűkszavú közleménye szerint a Madách igazgatója nyíltan szembehelyezkedett a jogszabállyal, amikor arról tájékoztatta a diákokat és a szülőket, hogy náluk nem kell majd minden reggel leadni a mobilokat, hiszen náluk a pedagógiai cél a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás.

„Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt. A Belügyminisztérium 2024. augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját”

– közölte erre a BM.

Mészáros Csaba 24 éve vezette a Madáchot, a 2024-es országos rangsor alapján az ország 11. legerősebb középiskoláját.

A kirúgást érő pársoros tájékoztatás augusztus 19-én jelent meg a gimnázium honlapján. Ebben a nevelőtestület arról igyekezett megnyugtatni a madáchosokat, hogy nem kell tartaniuk a szeptember elsejével hatályba lépő kormányrendelettől, a Madáchban nem tiltani akarnak, hanem a digitális kultúra helyes használatára nevelni, és mivel „bármelyik órán sor kerülhet az eszközök alkalmazására, így életszerűtlen lenne az állandó beadás-kivétel”.

A Madách ezzel arra az augusztus 8-án hozott kormányrendeletre utal, aminek az alkalmazása most minden magyar iskolában okoz némi fejfájást. A rendelet más dolgok, mint a boxer, gázspray, rugóskés, alkohol, cigi tiltása mellett korlátozza a telekommunikációs eszközök használatát is az iskolában, mert - az indoklás szerint - az iskolai mobilhasználat eltereli a diákok figyelmét a tanulásról, és az internetes zaklatásra is lehetőséget teremt.

Alapesetben a mobiltelefonokat, internetelérésre alkalmas okoseszközöket szeptember 1-től egyáltalán nem lehet majd használni az intézményben töltött idő alatt, azokat a diákoknak reggel le kell adniuk, és csak távozásnál kaphatják vissza, a tanároknak pedig ellenőrizniük kell, hogy biztos nem maradt-e a gyerekeknél egy dugitelefon.

Hogy a gyakorlatban ez hogy működni, kissé homályos. Az iskoláknak a házirendben kell szabályozniuk, hogy hogy veszik át a digitális eszközöket, azokat hogy tárolják, majd adják vissza. Van, ahol attól tartanak, hogy ha minden reggel és délután több száz mobil átvételét kellene jegyzőkönyvezniük, az a gyakorlatban ellehetetleníthetné a tanítást is, enélkül pedig nem egyértelmű, hogy garantálhatnák a leadott telefonok biztonságát.

A kormányrendelet és a módosított köznevelési törvény azonban lehetőséget ad a kivételre. A hivatalos indokolásban az szerepel, hogy „az iskolai mobiltelefon-használat jelentős mértékben eltereli a diákok figyelmét a tanulásról, emellett az internetes zaklatásra is lehetőséget teremt. Jelenleg az iskolák házirendje jogosult rendelkezni erről a kérdésről, azonban az okostelefonok egyre nagyobb elterjedése miatt szükséges egy egységes szabályozás, amelyet minden intézményben alkalmazni lehet."

De az is benne, hogy „vannak olyan digitális eszközök, laptopok, tabletek, adott esetben a mobiltelefon is, amely egy-egy tanórán digitális taneszközként is megjelenhet, éppen ezért azt a lehetőséget továbbra is biztosítani kell, hogy ezeket a pedagógus által meghatározott esetekben a diákok tanulási céllal használhassák”.

A rendelet 5. §-a szerint az igazgató vagy a pedagógus engedélyezheti az iskolai mobil (vagy laptop) használatot, akár az egész tanévre is, ha annak valamilyen egészségügyi indoka vagy pedagógiai célja van, az engedélyt a Kréta rendszerben adhatja meg.

Erre a paragrafusra hivatkozott a Madách nevelőtestülete is, jelezve, hogy a gimnázium él majd a törvény adta lehetőséggel:

„Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a digitális eszközöket – (iskolai) laptop, mobiltelefonok – a tanítás előtt (a rendelet 5. §-át alkalmazva) nem vesszük el. Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. A mobiltelefonok iskolai használatát, a kép- és hangrögzítés korlátait házirendünk már régóta tartalmazza, amit eddig is betartattunk. Ennek érvényesítése szigorúbb lesz. Kérünk minden diákot, hogy órai magatartásával senki se kockáztassa azt, hogy az okos eszközöket a tanítás előtt el kelljen venni”

- írták a gimnáziumi honlapon.

Ez alapján viszonylag tisztának látszik a jogi helyzet: a digitális eszközök használatát pedagógiai céllal a tanár engedélyezheti, elég, ha ezt majd a kormányrendelet szeptember elsejei hatályba lépése után a Krétában rögzíti. Ennek ellenére, miután erről a szándékukról a gimi nevelőtestülete tájékoztatta a szülőket, az igazgatót a minisztérium azonnali hatállyal elbocsátotta.

Zeller Judit, a TASZ szakértője szerint a Madách tájékoztatásában nem volt semmi jogellenes, hiszen a kormányrendelet kivételszabálya lehetőséget ad az engedélyezésre.

„Erre azt mondani, hogy ez egy jogszerűtlen dolog lenne, egész egyszerűen hibás, hiszen maga a rendelet teszi lehetővé az iskolai engedélyezést”

– mondta a TASZ oktatási jogi szakértője a 444-nek. Zeller Judit szerint akár szorgalmazható is, hogy egy iskola az ottani iskolai kultúra, a gyerekekkel való kapcsolata és pedagógiai programja alapján maga döntse el, hogy alkalmazza a rendeletet a gyakorlatban.

„A tiltás önmagában nem szünteti meg a problémát, hasznosabb lenne tudatos internethasználatra tanítani a gyerekeket, vagy olyan közösséget építeni, ahol nem feltétlenül a mobilhoz nyúlnak a közös tevékenységeknél. Felmerült egy probléma, és erre a szokásos kormányzati válasz született, a tilalom, de hogy ezt pontosan hogy kellene alkalmazni, ahhoz az iskolák nem kapnak érdemi segítséget”. De az biztos, hogy az iskolai tájékoztatás nem tartalmazott semmit, ami jogellenes lenne - hangsúlyozta.

A Belügyminisztériumot is megkérdeztük, hogy miért rúgták ki az igazgatót, ha a használat engedélyezésére maga a kormányrendelet ad lehetőséget. Ha a BM válaszol, frissítjük a cikket.

FRISSÍTÉS

A Belügyminisztérium nekünk küldött válaszában nem jogszabályokból, hanem egy 444-es cikk címéből (A budapesti Madách Imre Gimnázium bojkottálja a digitális eszközök betiltásáról szóló rendeletet) vezette le Mészáros Csaba kirúgását. „Önök minősítettek: „bojkottálja” - ennyit válaszolt a BM a kérdésre, hogy mire alapozzák azt, hogy az igazgató nem tartja be jogszabályt, és azzal nyíltan szembehelyezkedik?

Arra a kérdésünkre, hogy a BM álláspontja szerint a közoktatási intézmények igazgatói számára a kormányrendelet 5. §-a ad-e lehetőséget arra, hogy engedélyt adjanak a digitális eszközök engedélyezésére, akár egész évre, azt írták, hogy „a kormányrendelet biztosítja ennek lehetőségét, amennyiben a jogszabály egyéb rendelkezései is maradéktalanul érvényesülnek”. Hogy a konkrét esetben milyen egyéb rendelkezések nem teljesültek, ami miatt 24 év után felmondtak az igazgatónak, nem derült ki a válaszból.

Arra, hogy az oktatási intézmények vezetőinek eltávolítása összefügghet-e korábbi tiltakozásokkal, a BM azt állította, hogy „a Belügyminisztérium nem vezetett, nem vezet és nem fog vezetni nyilvántartást a tiltakozásokról”.