orosz-ukrán háború
David Pressman: Orbán békemissziója csak egy performansz volt
augusztus 28., 14:01
Von der Leyen: Okolták valaha a magyarokat az 1956-os szovjet megszállásért?
Miközben Szijjártó Péter éppen szokásos munkalátogatására érkezett Szentpétervárra, Prágában számos közép-kelet-európai ország vezetője gyűlt össze, hogy a kontinensre leselkedő veszélyekről tárgyaljanak a GLOBSEC regionális biztonságpolitikai konferenciáján.
A rendezvényt idén Petr Pavel cseh államfő mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyitotta meg, akinek ez volt az első nyilvános beszéde, miután másodszorra is a Bizottság élére választották. És aki, bár Orbán Viktor nevét nem mondta ki, de beszédében nagyon élesen üzent is a magyar kormányfőnek.
Von der Leyen azzal kezdte, hogy ma Európában az új realitást az jelenti, hogy Közép-Európa nemcsak földrajzilag, de politikailag és stratégiailag is kiemelt az EU jövője szempontjából, és a cseh, illetve a lengyel gazdaságot dicsérve mondta el azt is, hogy az EU nyugati fele sokat tanulhatna versenyképesség terén a keleti féltől.
Majd áttért az Ukrajna elleni orosz háborúra, melyben szintén kiemelt szerep jutott ennek a régiónak, hiszen az európai szolidaritás központja lett. Von der Leyen az oroszok által indított agresszió eddigi pusztításának összefoglalása után azzal folytatta, hogy Európa ismét megtanulhatta, a békét nem szabad biztosítottnak tekinteni. Kitért arra is, hogy a régió országai már évekkel korábban figyelmeztettek Putyin valódi céljaira, és a nyugatiaknak hallgatniuk kellett volna Közép- és Kelet-Európára. (Von der Leyen 2013 és 2019 között német védelmi miniszter volt.)
link
Forrás
Majd azzal folytatta, hogy vannak politikusok az EU-ban, sőt, még ebben a régióban is, akik a háborúért nem a megszállót, hanem a megszállottat hibáztatják. Nem Putyin hatalomvágyát, hanem Ukrajna szabadságvágyát okolják a történtekért. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy Orbánra utalhat, de ezt még egyértelműbbé tette, hogy utána így folytatta:
„Ezért azt akarom kérdezni tőlük: hibáztatták valaha a magyarokat a szovjetek 1956-os inváziójáért? Hibáztatták valaha a cseheket a szovjet elnyomásért 1968-ban?” Mint fogalmazott, a Kreml viselkedése pont ugyanúgy jogsértő és rettenetes volt akkor, ahogyan most is az.
Azzal folytatta, hogy az európaiak sokféle nyelvet beszélnek, de egyetlen nyelvben sem szinonimája a békének a megadás, a szuverenitásnak a megszállás. Ezért szerinte azok, akik Ukrajna támogatásának felhagyása mellett érvelnek, nem a békéért, hanem a megbékítésért és Ukrajna alávetettségéért érvelnek. A megbékítésre ugyanazt az "appeasement" kifejezést használta, mint David Pressman amerikai nagykövet pár nappal azelőtt, amivel az angolban az agresszív hatalmakkal szemben konfliktuskerülő diplomáciát írják le. Leggyakrabban a második világháború előtt a nácikkal egyezkedő brit kormányokra szokták használni ezt a kifejezést.
Beszédében ezután azzal folytatta, hogy szerinte a béke nem egyszerűen a háború hiánya, hanem egy olyan megállapodás, ami a háborút lehetetlenné és szükségtelenné teszi. Épp ezért az a feladatuk, hogy elérjék, Ukrajna ilyen típusú békéről tárgyalhasson, ennek pedig az európai integráció elősegítése az útja.
A végén kitért arra is, hogy az orosz háború két dolgot megtanított Európában: egyrészt, hogy illúzió volt, amit évtizedeken át sokan gondoltak, hogy a kölcsönös gazdasági függőség a biztonság útja, és az oroszok sosem támadnának Európára, amíg az tőlük veszi a gázt. Kiderült ugyanis, hogy Putyin saját hazájának gazdagodását is feladta saját birodalmi törekvéseiért. A háború kezdete óta Európa rengeteget fektetett be megújuló energiaforrásokba, így Putyin zsarolása nemcsak nem jött össze, de még gyorsította is az európai energiaátállást.
A második lecke pedig, hogy hosszan elhanyagolták a védelmi kiadásokat, ami ellenben most látványosan felpörgött. Mint von der Leyen fogalmazott, nem tudja túlhangsúlyozni az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás fontosságát, és ezért mély hálát, de felelősséget is érez: Európa védelme elsősorban Európa feladata kell legyen, épp ezért az európai országok jelentősen növelték védelmi kiadásaikat az elmúlt két évben.
Partnerek
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.