Dán miniszterelnök: Nem igaz, hogy megosztott az EU, 26 áll szemben 1 tagállammal

Európában még mindig úgy gondolkodunk, mintha békeidő lenne, pedig háborús idő van, és az orosz-ukrán háborúban Európa számára nincs alternatívája annak, hogy Ukrajna nyerjen. Többek között erről beszélt a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen szombat délelőtt Prágában, a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián.

Frederiksen péntek este megkapta a cseh és szlovák transzatlanti díjat, köszönőbeszédében pedig arról értekezett, hogy a vörös vonalakról szóló minden beszédnek ideje lenne véget vetni. Szombaton erről kapta az első kérdést, és elmondta, hogy szerinte háborúban eleve nem szabad nyilvánosan vörös vonalakról beszélni, mert az az ellenség kezére játszik.

A dán miniszterelnök szerint abban is változás kell, hogy eddig főleg arról beszéltek, nem engedheti meg magának Európa, hogy Ukrajna elveszítse a háborút, de helyette arra kéne koncentrálni, hogy mi kell ahhoz, hogy meg is nyerje azt. Frederiksen az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokkal sem ért egyet, mint elmondta, a nemzetközi törvények betartásán túl nem lenne szabad kikötni, mit mire használhatnak az ukránok, és mire nem. Később hozzátette, Dánia is korlátozások nélkül bocsátott F-16-os vadászgépeket Ukrajna rendelkezésére.

Arra a kérdésre, hogy mit tapasztal, hogyan változik a háború megítélése Európában, Frederiksen elmondta, szociáldemokrataként megérti, hogy az embereket a mindennapjaik szempontjából fontos dolgok érdeklik, mint az árak, a lakhatás vagy az iskolák helyzete, de Európának úgy kell fenntartania az erős jóléti államokat, hogy közben minden segítséget megad Ukrajnának is. Ugyanis az ukrán győzelemnek szerinte nincs reális alternatívája.

Mint fogalmazott, vannak emberek, akik két és fél éve mondják, hogy adjuk oda Oroszországnak, amit akar Ukrajnából. „És aztán? Aztán mi lesz?” – tette fel a kérdést a dán politikus, aki szerint kevéssé valószínű, hogy Moszkva megköszönné, és visszatérne minden a régi kerékvágásba. Szerinte az orosz hadsereg inkább újra megindulna, vagy Ukrajna további részei felé, vagy akár egy NATO-tagállam irányába. „Ha Oroszország nyer, akkor mindannyian veszítünk. Európa és a világ is” – fogalmazott.

Kapott kérdést azokról a pártokról is, amelyek az Ukrajnának nyújtott uniós segítséget próbálják akadályozni, mire Frederiksen a „pozitív fejleményekkel” kezdte: szerinte az EU soha nem volt olyan erős, mint most. Erősebb, mint a covidjárvány, az infláció vagy a háború kitörése előtt volt, ahogy erősebb lett a NATO is, melyhez Finnország és Svédország is csatlakozott az Ukrajna elleni háború kezdete után.

Az Európai Unióról elmondta, ebben az időszakban is együtt tudtak maradni, noha vannak vitáik, de eddig kezelni tudták ezeket.

„Ha 12 lenne szemben 15-tel, az nagyon komoly probléma lenne mindannyiunk számára. De ez nem 15 12 ellen. Hanem 26 egy ellen. Vagy 1 Európa többi részével szemben” – mondta Frederiksen, Magyarország megnevezése nélkül, de a teremeben ülők számára így is világos volt, hogy kire gondolhatott.

Arra a kérdésre, hogy például Franciaországban is politikai átrendeződés volt a közelmúltban, és hogy ez alááshatja-e az egységet Ukrajna ügyében, a dán miniszterelnök elmondta, két és fél éve kap hasonló kérdéseket, és eddig mindig kezelni tudták a helyzetet. Hozzátette, a novemberi amerikai elnökválasztásól függetlenül fontos, hogy Európa többet tegyen és költsön a védelmére, mert egy olyan „Európa, amelyik nem tudja megvédeni magát, az nem is Európa”.

A múlt század harmincas éveiben Hitlerrel egyezkedni próbáló európai vezetők példáját felidézve elmondta, a legnagyobb hibát 2014-ben követték el: amikor nem mondták ki világosan, hogy Putyin nem hatolhat be a Krímbe, nem írhat át erővel határokat. Helyette az európaiak más módszereket választottak, az olimpiától a gázvásárlásokon át leültek furcsa asztaloknál Putyinnal tárgyalni, és minden másra költötték a pénzüket, csak katonai felszerelésre nem. Közben Putyin fordítva járt el, tette hozzá.

Péntek esti beszédében Frederiksen Kínára is kitért, és úgy fogalmazott, miattuk teheti meg Oroszország Ukrajnában azt, amit tesz. Szombaton ezzel kapcsolatban elmondta, nagy hiba volt, ahogy Európa túlságosan függött az orosz gáztól, most meg ugyanezt a hibát követik el a kínai technológiától való függéssel. Megismételte, hogy szerinte az oroszok Kína nélkül nem lennének képesek ekkora léptékű háborúra két és fél éven át, közben otthon további haderőfejlesztésre, amit akár egy NATO-ország ellen is bevehetnetek éveken belül. Tanulságként Európa számára azt szűrte le, hogy nem szabad annyira naivnak lenni, mint eddig, és fontos, hogy erősebbek legyenek, ebben teljesen igaza van az amerikai elnökök sorának, akik pont a védelmi kiadások növelését várták el az európai NATO-tagállamoktól.