Gigantikus bírságot szabott ki a Google-re és az Apple-re az Európai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bírósága helyben hagyta a Google-re kiszabott 2,42 milliárd euró bírságot, amit 2017-ben szabtak ki a techcégre amiatt, hogy a versenyelőnyével visszaélve a keresőjében saját árösszehasonlító szolgáltatását részesítette előnyben a versenytársak kárára – közölte a luxemburgi székhelyű testület.
Az akkori ítélet előzménye az Európai Bizottság 2017-es határozata volt, ami arra hivatkozott, hogy a cég megsértette az uniós versenyszabályokat azzal, hogy visszaélt a keresőmotorja piaci erőfölényével.
A ítéletet a Google és anyavállalata az Alphabet megtámadta az uniós törvényszéken, azzal érvelve, hogy a versenytársak eltérő kezelése a verseny és az innováció velejárója, nem pedig a versenyszabályok megsértése. Ezt a keresetet az elsőfokú bíróság 2021-ben elutasította, és helybenhagyta a bírságot. A Google és az Alphabet ezután fellebbezett, azt kérve, hogy a törvényszék helyezze hatályon kívül az ítéletet.
A most kihirdetett ítéletében az uniós legfelsőbb bíróság elutasította a fellebbezést, és helybenhagyta a határozatot.
Az uniós jog nem magát az erőfölény meglétét, hanem csak az azzal való visszaélést szankcionálja, így tiltja az erőfölényben lévő cége1k olyan magatartását, ami korlátozza az érdemeken alapuló versenyt, és így kárt okozhat az egyes cégeknek és a fogyasztóknak.
Az Európai Bíróság ítélete végleges, és nem támadható meg a továbbiakban.
Az Apple-nek 13 milliárd eurót kell fizetnie
Az Európai Unió legfelsőbb bírósága támogatta az Európai Bizottság döntését, ami szerint az Apple-nek 13 milliárd euró bírságot kell fizetnie, ezzel megsemmisítette az amerikai óriáscég javára hozott korábbi döntést.
A Bizottság 2016 augusztusában megállapította, hogy tiltott állami támogatásnak minősülnek azok az adókedvezmények, amiket Írország az Apple-nek nyújtott. A bizottság arról határozott, hogy a cégnek 13 milliárd eurót és a kamatait kell visszafizetnie az ír államnak. Miután Dublin nem szedte be az elmaradt adót az óriáscégtől, az Európai Bizottság 2017 októberében az uniós bírósághoz fordult. A döntés ellen Dublin és az Apple is fellebbezett.
Az uniós bíróság első fokon 2020-ban hozott ítéletet az ügyben, ami szerint Brüsszelnek nem sikerült „megfelelő jogi szempontok szerint bizonyítania”, hogy az Apple gazdasági előnyt szerzett volna az ír adóhatósággal kötött megállapodás révén, így megsemmisítette a bizottsági határozatot.
De a friss ítéletében a fellebbviteli bíróság – amihez a Bizottság fellebbezett – végül úgy döntött, hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítélet, és ezzel lezárta az éveken keresztül tartó jogvitát. A végső határozatban az áll, hogy „az elsőfokú bíróság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem bizonyította kellőképpen a vállalatnak biztosított szelektív előny fennállását”.
Kiskapuk és aszimmetriák
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatóján üdvözölte az uniós bíróság ítéletét mindkét ügyben. azt mondta, a bírósági döntés „nagy győzelem az európai polgároknak és az adóügyi igazságosságnak”.
Az Apple-t érintő határozatról azt mondta, egyes cégek szinte egyáltalán nem fizetnek adót az EU-n belül azáltal, hogy kihasználják a kiskapukat és a különböző adórendszerek közötti aszimmetriákat. Néhány tagállam az adózási szabályokra és agresszív adótervezési megállapodásokra támaszkodott, hogy vonzóbb célponttá váljon a multinacionális befektetések számára.
Példaként említette, hogy 2011-ben az Apple egyik írországi leányvállalata 16 milliárd eurós nyereséget könyvelt el. Ebből az adóügyi szabályozásoknak köszönhetően csak 50 millió euró volt adóköteles Írországban, így a cég 2011-ben kevesebb mint 10 millió euró adót fizetett Írországban, ami a teljes éves nyereség 0,05 százalékának megfelelő adókulcsot jelent.
Szerinte az ítélet megerősítette, hogy az Európai Bizottság gyakorolhatja az ellenőrzést annak elkerülése érdekében, hogy a cégek tisztességtelen adóelőnyt élvezzenek a nemzeti jogtól, a nemzeti ítélkezési gyakorlattól vagy a közigazgatási gyakorlattól eltérő határozatok révén.
A Google-ügyről azt mondta: „Természetesen egy erőfölényben lévő vállalat – mint bármelyik másik vállalat – minden területen szabadon vezethet be újításokat. De ennek során az innovációjuk érdemei alapján kell versenyezniük. Nem támaszkodhatnak arra a versenyelőnyre, amivel a piaci erejük miatt rendelkeznek.” Szerinte „az ügy szimbolikus jelentőségű volt, mert megmutatta, hogy még a legerősebb technológiai vállalatokat is felelősségre lehet vonni”, „senki sem áll a törvények felett”.
Vestager közölte, hogy az Európai Bizottság folytatja a káros adóverseny és az agresszív adótervezés elleni fellépést mind a jogalkotási javaslatokban, mind a végrehajtásban. Felkérte az EU-tagállamokat, hogy tegyenek előrelépést a transzferárképzésre és a fedőcégek használatára vonatkozó bizottsági javaslatokkal kapcsolatban. (MTI)