Orbán Viktor talán tudja, miért kell Csádba mennie 200 magyar katonának, de az biztos, hogy rajta kívül nem sokan

honvédség
szeptember 10., 18:01

Az elmúlt néhány napot Budapesten töltötte Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök, aki Kínából hazafelé tartva ejtette útba a magyar fővárost és az állami vezetőket. Az afrikai delegáció tagjai Nagy István agrár-, Szijjártó Péter külgazdasági és külügy-, Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszterrel, valamint Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkoztak. Több kétoldalú megállapodást is aláírtak, egyet például arról, hogy 150-200 millió euró értékű kötött segélyhitelprogramot indít Magyarország Csád számára. Az átszámítva 60-80 milliárd forintból magyar cégek dolgozhatnak a csádi mezőgazdaság és élelmiszeripar erősítésén, illetve a vízellátás vagy az oktatási digitalizáció fejlesztésén. De a Hungary Helps is indít egy egymillió dollárnyi értékű egészségügyi segélyprogramot.

Viszont nem lett tisztább a kép az elmúlt időszak egyik legvitatottabb kormányzati tervét, a 200 fős csádi katonai missziót illetően.

Ezzel kapcsolatban készült egy újabb kormányhatározat is, ami a hétfő esti Magyar Közlönyben villámgyorsan meg is jelent. Ez nem annyira konkrét módon a magyar–csádi kétoldalú védelmi megállapodásról, illetve a magyar katonai kontingens csádi állomásoztatásáról szól ugyan, ám a megállapodások szövegének véglegesítését későbbi időpontra teszi. Vagyis: most született egy megállapodás, aminek majd megállapítják a végső formáját, azt pedig később az Országgyűlés elé terjesztik.

Aláírások tehát vannak már a két fél részéről, ám nemhogy a misszió részleteiről, de a fő céljáról és a „küldetéséről” sem tudható több, mint eddig.

.A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) fogadja Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Karmelita kolostorban 2024. szeptember 8-án
photo_camera .A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) fogadja Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Karmelita kolostorban, 2024. szeptember 8-án Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA

Hogy hogyan jutottunk el idáig a különleges magyar–csádi viszonyban egy év alatt, arról ebben az írásunkban lehet részletesebben olvasni, de érdemes kiemelni, hogy már azelőtt jelentős összeget utalt ki a kormány a csádi jelenlétre, mint hogy bármilyen hivatalos döntés megszülethetett volna.

Közös vonások, közös célok?

Találgatások persze vannak a magyar motivációt érintően: felmerül a hazai gazdasági érdekek mellett a misszióban minden jel szerint kulcsszereppel bíró Orbán Gáspár – a miniszterelnök fia – karrierjének felfuttatása, a franciákkal való jobb viszony kialakítása, de még az Afrikában erősen jelen lévő oroszok támogatása is. Akkor sem lehet több információhoz jutni, ha helyi források után kutatunk. Ez annyiban kevésbé meglepő, hogy a csádi elnök elnyomó rezsimet működtet.

A csádi titkolózás persze mellékes, de hazai szinten más a helyzet, hiszen tényleg rendkívüli missziót tervez a kormány. Ami nemcsak a társadalmat osztja meg, úgy tudjuk, a honvédségen belül sincs egységes álláspont a szerepvállalásról.

A magyar kormány Szijjártó Péterrel az élen a két ország közötti közös vonásokkal próbálta alátámasztani a terveket.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!

Partnerek

Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.

bellingcat logo sme logo wyborcza logo pressone logo

A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).

A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/

A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.