Halad lefelé az árhullám, Budapesten szombatra várható tetőzés

Az árvíz elleni védekezés és a víziközlekedés biztonsága érdekében a hajózási hatóság teljes hajózási zárlatot rendelt el a sport és kedvtelési célú kishajóknak, továbbá a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járműveknek a Duna magyarországi szakaszán, - vagyis Szap község (Szlovákia) és a déli országhatár között - a fő- és mellékágakban (a Ráckevei-Soroksári Duna-ág kivételével) - hívta fel a figyelmet a tiltásra az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Árvízben is képeslapra kívánkozik a város.

A cikk folytatódik

A gazdája meg akarta menteni az állatot, de majdnem őt is elsodorta az ár, alig tudták kihúzni - írta az Óbudai Kutyás Egyesület a Facebook-oldalán.

„Nem véletlen írjuk folyamatosan azokat a posztokat, hogy ne vigyetek a Duna közelébe most se gyerekeket, se kutyát és ti se menjetek a partjára!” – írták a bejegyzésben. (hvg)

- mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője. Siklós Gabriella szerint Komáromnál már tetőzött, Esztergomnál tetőzés közeli állapotban van a Duna, Budapesten 835-840 centiméter a vízállás, ami 50-55 centiméterrel elmarad a 2013-as árvízétől. Kitért arra is, a két napja elzárt Kisorosziban élők tudják kezelni a helyzetet, és mivel közeledik a tetőzés, várhatóan néhány nap múlva felszabadul a terület. A szóvivő kiemelte, hogy a Budapesttől délre fekvő területeken az 1954-es jeges árvízre építették ki a töltésvonalakat, azok nagyon magasak, de ott is előfordulhatnak védendő helyek, csurgások, szivárgások, buzgárok. Siklós Gabriella megemlítette azt is, hogy a Lajtán még mindig a legmagasabb fokú a készültség, de nagyon lassú apadás kezdődött el, "egy-két centimétert már néha apad". Az OVF szóvivője hangsúlyozta, hogy árvízi jelenségek nagyon nagy számban várhatók, a vízügyeseken és a gátakon dolgozókon hihetetlenül nagy a felelősség, és nagy szükségük van nyugalomra. Ismételten arra kért mindenkit, hogy ne a töltésekre és az ideiglenes védművekre kiránduljanak, mert ezek bármikor elkezdhetnek átnedvesedni, átázni, a jelenségek egyik pillanatról a másikra bukkannak fel. Ilyenkor nem lehet zavarni a vízügyesek munkáját - mondta Siklós Gabriella, megemlítve, kisebb konfliktusok is kialakulnak amiatt, hogy a vízügyesek nem tudnak haladni a töltéseken a nézelődőktől. Azt kérte, hagyják dolgozni a szakembereket.

A Váci Fegyház és Börtön közvetlenül a Duna-parton van, az árhullám ma érte el a területét. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága közleménye szerint a börtönt és a fogvatartás rendjét nem veszélyezteti az árvíz, a zárkák biztos távolságban helyezkednek el az érintett területtől.

A tetőzésre több ezer homokzsákkal készültek. "A többnyire magas biztonsági besorolású fegyházas rabok az intézeten belül aktívan részt vettek a munkálatokban, mindennap több száz fogvatartott, három műszakban szüntelenül töltötte és pakolta a biztonság zálogát jelentő zsákokat. A kemény munka eredménye 4 nap alatt 40 ezer homokzsák lett, amelyből 20 ezer a várost, míg 18 ezer az intézetet védi. A fennmaradó 2 ezer zsák tartalékként lett deponálva" -írta a BvOP.

Nem, nem a HAARP és az 5G okozza az árvizeket.

A cikk folytatódik

Olvasónk négy egymást követő nap ugyanabban az időszakban készített fotót a Római-parton. Az elsőt szeptember 17-én, az utolsót pénteken délben, jól látszik, ahogy egyre inkább elöntötte a partszakaszt a Duna. A főváros szakaszán szombat napközben tetőzhet a folyó az előrejelzések szerint, az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérései szerint délután 821 centiméteren állt már a Duna.

A III. kerület-Óbuda, Békásmegyer, Csillaghegy, Római-part, Kaszásdűlő csoportban sorra jelennek meg a segítséget kérő bejegyzések. A jelek szerint a Római-part egyre nehezebb helyzetben van, vízben áznak az utcák. A Nánási úton, a Római parton szivattyúzzák a vizet, vannak épületek ahol már 25 centiméteres víz áll.

Az Egyesület a Római-partért Karácsony Gergelynek címzett közleményében azt írja, „a Dunába tolt és magára hagyott 2000 embernek és rengeteg vállalkozásnak itt a Rómain fel kellett adnia nyugodt és emberhez méltó életét és szembenézni emberi tragédiákkal, erejét és anyagi forrásait meghaladóan védekezve és legfeljebb napi 1-2 órát pihenve. Sajnos sokan vannak, akik anyagi és emberi erőforrások nélkül meg sem tudták kezdeni a védekezést.” Hozzáteszik, „a partiak magánerős védekezése tehermentesíti a Királyok-Nánási úton lévő semmire nem alkalmas nyúlgátat a ráterhelődő víznyomás alól, mivel az előtte lévő és védekező tulajdonosok enyhítik a nyúlgátra nehezedő víznyomást”.

Ezt a kérdést válaszolta meg a Fővárosi Vízművek a Facebook-oldalán. Mindenekelőtt azt fontos tudni, hogy a Duna vize meglehetősen szennyezett az árvíz idején, hiszen a medréből kilépve rengeteg hordalékot sodor magával, például összeszedi a szemetet és kimossa a szennyvízgyűjtőket.

Ezért miután elbontják a nyúlgátakat, a zsákokban lévő homokot építkezéseken lehet felhasználni még, a fertőzésveszély miatt a zsákok viszont veszélyes hulladéknak számítanak, ezért azokat elégetik.

Csehországban gyakorlatilag megszűnt már az árvízveszély, hiszen apadni kezdtek a folyók, így elkezdődhetnek a helyreállítási munkálatok. Az ár óriási pusztítást hagyott maga után.

Az egész utcát elárasztotta a Duna.

A klímamodellek is azt mondják, hogy növekedni fog az őszi és téli csapadék, de a korábban megszokottól eltérően nem csupán hosszan tartó, áztató esőkre számíthatunk a jövőben, hanem nagyobb mennyiségekre rövidebb idő alatt. És így is marad egy jó darabig. Egyhamar nem tudjuk visszacsinálni, és hosszabb távon is hozzá kell szoknunk ezekhez a jelenségekhez – mondta a hvg.hu-nak Szabó Péter az ELTE Meteorológia Tanszékének doktorandusz hallgatója, aki egyébként a klímaválság magyarországi hatásait vizsgáló kutatás egyik résztvevője is.

Szerinte ez még akkor is így marad, ha sikerül teljesíteni a klímacélokat, és csökkenteni a klímaváltozást okozó, légkört terhelő káros gázok kibocsátását. A rendszer tehetetlensége ugyanis olyan nagy, hogy ha most mindent kibocsátást abbahagynánk, akkor is csak 15-20 év múlva lenne érezhető hatása.

Az, hogy a klímaváltozás hatására eltolódnak a csapadékeloszlások komoly kockázatot rejt magában. A csapadék éves összege ugyan nem változik, de eloszlása annál inkább: nyáron kevesebb esik, ősszel és télen pedig több. Ez azzal is jár, hogy nyáron a felszín felmelegedése óriási párolgással jár, amivel hatalmas mennyiségű vizet veszít a talaj. És hiába esik sok csapadék télen, a hiányzó mennyiséget nem tudja pótolni, mert vagy elfolyik a fagyott talajon, vagy nincs, ami megtartsa.

Brüsszel közleménye szerint Csehország kérése nyomán, az EU polgári védelmi mechanizmusának keretében Szlovénia, Belgium, Horvátország és Németország szállít több száz párátlanító (nedvességelszívó) berendezést, amely az árvíz károsította épületek szárításához és a mihamarabbi helyreállításhoz szükséges.

Lengyelország kérését, amely vízfertőtlenítés biztosítására vonatkozott, Svédország teljesítette azzal, hogy több száz palack klóramint szállít az árvíz sújtotta országnak. Az Európai Unió a klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus műholdképeit is rendelkezésre bocsátja az érintett országok vészhelyzet-elhárítási műveleteinek támogatására. Az EU a kohéziós alapból tagállami kérés esetén összesen 10 milliárd eurót mozgósít az árvizek által sújtott országok számára. (MTI)