A Harrods luxusáruház több alkalmazottját is megerőszakolhatta a tulajdonos, Mohamed Al Fayed
szeptember 19., 16:25
A Fulham női játékosait a dolgozók „védték” a nemi erőszakkal vádolt tulajdonostól
A Fulham női csapatának korábbi menedzsere azt mondta, hogy a játékosokat „megvédték” a klub néhai tulajdonosától, miután a személyzet „tudomást szerzett” arról, hogy a milliárdos „a fiatal, szőke lányok” iránt érdeklődik.
Ahogy arról mi is írtunk: öt nő állítja, hogy a tavaly meghalt Mohamed Al Fayed, a Harrods luxusáruház egykori tulajdonosa megerőszakolta őket. Legalább 15 másik nő azt is elmondta, hogy a milliárdos, aki egész életében a brit elit elismerésére vágyott, szexuálisan zaklatta. A BBC oknyomozásából az is kiderült, hogy az áruház akkori vezetése nem avatkozott közbe, sőt, segített az elkövetőnek eltussolni a cselekedeteit. A csatorna szerint az áldozatok száma jóval magasabb lehet.
A tavaly meghalt milliárdosnak volt egy futballklubja is. Gaute Haugenes, aki 2001 és 2003 között a Fulham női csapatát irányította, a BBC-nek azt mondta, hogy
a vádak nem érik „a legnagyobb meglepetésként”.
A Fulham dolgozóira utalva azt mondta: „Tudtuk, hogy a fiatal, szőke lányokat szereti. Szóval gondoskodtunk arról, hogy ne fordulhassanak elő ilyen helyzetek. Megvédtük a játékosokat”.
A leleplezés óta a Fulham próbálja kideríteni, hogy „a klubnál van-e vagy volt-e érintett”. Arra kérnek mindenkit, akinek tapasztalata vagy információja van a Fulhamnél történt visszaélésekről, vegye fel a kapcsolatot a klubbal vagy a rendőrséggel. Lisa Nandy kulturális és sportminiszter örül annak, hogy a Fulham vizsgálatot folytat:
„Túl sokszor látjuk azt, hogy az ilyen esetekben az intézmények inkább megpróbálnak visszahúzódni és védekezni, a nyíltság és átláthatóság helyett.”
A Harrods viszont elég sok kritikát kap, annak ellenére, hogy Al Fayed már 2010 óta nem tulajdonos. Egy névtelenségét megőrizni kívánó egykori dolgozó bírálta az áruházat, amiért azt kommunikálta, hogy az ügy egyetlen ember tetteiről szól. „Voltak olyanok a Harrodsnál abban az időben, akik bátorították őt, és ezért ugyanolyan bűnösök, mint Al Fayed, mert nem csak passzív szemlélők voltak. Valójában segítettek abban, hogy egyik lányt a másik után taszítsanak totális rémálomba”.
A nő elmesélte a Guardiannek, hogy behívták Fayed irodájába. „Bementünk egy kis hátsó szobába, csak ő és én, és azt mondta nekem: Gyere, dolgozz az irodámban - egy év itt, és vásárlóként térsz vissza.” Amikor a lány udvariasan elmagyarázta, hogy boldog ott, ahol van, a férfi megfogta a kezét, és megkérdezte, van-e barátja.
Aztán Al Fayed közölte a nővel, hogy ő a barátja, homlokon csókolta, és átadott neki 300 font készpénzt.
A nő később egy borítékban visszaadta a készpénzt, egy udvarias levéllel együtt, amelyben visszautasította az állást. Miután elmesélte a találkozást a közvetlen felettesének, a férfi „lesöpörte” a dolgot, és azt mondta neki: „ő már csak ilyen”.
A BBC dokumentumfilmje után további nők álltak elő a zaklatásuk történetével. Egy 37 állítólagos áldozatot képviselő ügyvéd azt mondta, valószínűleg ez „a fiatal nők vállalati szexuális kizsákmányolásának legsúlyosabb esete, amelyet a világ valaha is látott”. (Guardian és Guardian)