„Amikor független országot ér katonai agresszió, akkor a közép-európai népeknek kötelessége egyértelműen és világosan beszélni. Szerintem bennünket, magyarokat 56 miatt különösképpen terhel ez a kötelesség. Ezért amikor egy független államot az oroszok katonai agresszióval megtámadnak, akkor nekünk világosan, egyenesen és helyes erkölcsi alapállást elfoglalva érdemes megszólalnunk.”

Mindezt Orbán Viktor korábbi és későbbi miniszterelnök – aktuálisan ellenzéki politikus – mondta egy 2008-as rendezvényen. Orbán akkor a grúziai háború eseményeit kommentálva szólalt meg és vont párhuzamot az 56-os forradalom és az orosz katonai agresszó között.

Így folytatta: „Némileg lehangol, amit ma Magyarországon a nyilvánosságban látok és hallok. Tiszta európaiak lettünk. A tőlünk nyugatra létező európai országokban volt az a szokás, legyen szó akár a 68-as csehszlovákiai orosz bevonulásról, vagy 56-ról, hogy az első reakciója a Nyugatnak nem az, hogy világosan és határozottan elítéli az agresszort, hanem egy ilyen megértő szimpátiával mentségeket keres a számára, hogy miért tette, amit tett. Ez rögtön össze is zavarja az egyértelmű állásfoglalását, mert nem tud a lényegi tényekre összpontosítani. A ma bennünket körülvevő konfliktus lényegi ténye pedig úgy hangzik, hogy Oroszország egy másik független állam, Grúzia területén katonai akciókat hajt végre. Ez az a tény, amiről nekünk véleményt kell kialakítani, minden más csak mellébeszélés, önfelmentés és a szocializmusból itt maradt erkölcsi relativizmus maradványa. Ezért azt javaslom, beszéljünk egyenesen és világosan: a katonai agresszió az katonai agresszió.”

Orbán Viktor péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában most az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos vitákról azt mondta: „Ha az ember ilyen kérdésekről beszél, akkor nagyon pontosan kell fogalmazni, és semmilyen kétséget sem szabad hagyni a saját álláspontunkat illetően. Most a politikai igazgatóm félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba. Hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalomnak a talaján áll, abból nőtt ki, nem lenne a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az 56-os hősök. Ezért a háború és béke vitájába nem beemelni kell a magyar történelem számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, hanem inkább távol kell tőle tartani.”

Orbán Balázs egy szerdai eseményen mondta az orosz–ukrán háborúról az alábbiakat: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Az elhangzottakat Török Gábor politológus az év legnagyobb politikai hibájának nevezte, míg Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt mondta, Orbán Balázsnak még október 23. előtt távoznia kell a pozíciójából. A politikai igazgató később videóban magyarázkodott a kijelentései miatt, azt állítva, hogy félreértelmezték a szavait. A történet időközben bejárta a komplett világsajtót.

Az orosz–grúz háború augusztus 7–12. között öt nap alatt zajlott le, és lényegében a grúzok kapitulációjával végződött. Az orosz–ukrán háború 947 napja tart.