„A nemzetközi politikának vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet talajára, és újfent előtérbe kell kerülnie a diplomáciának, kizárólag ez vezethet el az ukrajnai háború lezárásához is” - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország már két és fél éve az ukrajnai háború szomszédságában él, közvetlenül szembesülve annak a negatív hatásaival.

„Másfél millió menekült érkezett hazánkba, az infláció az égbe szökött, és még mindig ezer olyan iskola van Magyarországon, ahova menekült gyerekek járnak” - sorolta. „És ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, akkor azt hiszem, nyilvánvaló, hogy a válasz, amit a globális és európai közösség próbált adni, nem hozta el a békét, nem hozott minket közelebb hozzá” - mondta.

„A szankciók jobban ártanak egyes európai országoknak, mint Oroszországnak, s azt is látjuk, hogy sok nyugat-európai vállalat és ország egyszerűen kikerüli a szankciókat” - tette hozzá.

Szijjártó Péter két napja New Yorkban tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is.

„Oroszország mindig része lesz a közép-európai valóságnak, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemondjunk a kapcsolattartásról” - írta akkor Facebook-oldalán.

A külügyminiszter rendszeresen találkozik vagy éppen telefonál „Lavrov barátjával”: márciusban pont Putyin egykori ellenfele, a tisztázatlan körülmények közt elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus temetésének napján kacarásztak egy jót. Lavrov 2021-ben ki is tüntette Szijjártót, a külügyminiszter a „kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredmények” miatt „Barátságért” kitüntetést vett át Moszkvában.

Szijjártó szerint valójában egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak ezt sokan letagadják.

Különösen izgalmas felvetés a magyar külügyminisztertől, hogy a kölcsönös tisztelet talajára terelné a nemzetközi politikát, főleg annak fényében, hogy ő maga előszeretettel hívat be nagyköveteket bizonyos ügyekben - másokban viszont egyáltalán nem.

Emlékezetes esete volt nemrég a diplomáciai finomkodásnak, amikor a soros elnöki tisztséget frissen átvevő magyar miniszterelnök váratlan és előre be nem jelentett húzással Kijevből egyből Moszkvába repült tárgyalni, majd tett egy rövid kitérőt Azerbajdzsán érintésével Kínába, hogy aztán Donald Trump volt republikánus elnökkel parolázzon. Az ún. békemisszió uniós körökben viszonylag nagy felháborodást váltott ki, főleg úgy, hogy a mai napig nem tisztázott, hogy Orbán Viktor milyen minőségében (magyar miniszterelnök vagy az EU Tanácsának soros elnöke) békemissziózott.