Ahogy azt már mi is megírtuk, a magyar kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy az orosz iskolákban fasiszta lázadásként tanítják az 1956-os forradalmat.

Menczer Tamás kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár az Origónak azt mondta, hogy

„1956-ban a magyar emberek fellázadtak a kommunista diktatúrával szemben, ez világos, egyértelmű tény, nem vitakérdés. Minden ezzel ellentétes állítás hamis. Ami történt annyira egyértelmű, hogy erről nem nyitunk vitát senkivel.”Erről tehát nem nyitnak vitát senkivel, és még csak a nagykövetet se rendelik be, hogy átbeszéljék vele az egyértelmű tényeket. Na de akkor mi ér szobáztatást a magyar külügynél?

A teljesség igénye nélkül összeszedtünk néhány botrányos esetet:

• 2017-ben David Kostelancik amerikai ügyvivőnek azért kellett megjelennie, mert az amerikai külügyminisztérium támogatni akarta a vidéki független, objektív sajtót, ami a magyar kormány szerint beavatkozási kísérlet a magyar belpolitikába.
• 2018-ban a svéd nagykövetnek azért kellett megjelennie Szijjártó Péter irodájában, mert „a bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen”. A biztosítékot az verte ki, hogy Heléne Fritzon svéd migrációs miniszter egy miniszteri találkozón emlékeztette Magyarország külügyminiszterét 1956-ra, amikor Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket.
• A svéd nagykövetnek a következő éve is sűrű volt: egyszer azért kellett bemennie Szijjártóékhoz, mert a svéd szociális ügyekért felelős miniszter arról twittelt, hogy "riasztó”, ami Magyarországon történik, másszor meg azért, mert a svéd miniszterelnök a magyar szólásszabadság miatt aggódott.
• A magyar sajtószabadságot féltette ekkoriban a spanyol külügyminiszter is, aki szerint Magyarország xenofób, és itt nincsenek szétválasztva a hatalmi ágak. Eredmény: Spanyolország budapesti nagykövetét azonnali hatállyal berendelték a KKM-be.
• 2019-ben Mark Rutte holland miniszterelnök egy kampánybeszédében többek közt arról beszélt, hogy Magyarországon a jogállamiságot nem tartják tiszteletben, és mindezt úgy csinálják, mintha annak semmi következménye nem lenne. Ment is rögtön a behívó a budapesti holland nagykövetnek.
  

• És egy igazán nagy horderejű ügy: 2021 áprilisában Németország budapesti nagykövetségének ügyvivőjét kérették be a külügybe. A megbeszélés témája Petry Zsolt kapusedző kirúgása volt, a külügy pedig kifejezte a kormány megütközését afelett, hogy„Németországban egzisztenciális retorzió érhet bárkit is nézetei törvényes keretek között történő közlése miatt.” Petry Zsoltot azért érte egzisztenciális retorzió, mert egy interjúban többek közt bírálta a szivárványcsaládok mellett kiálló Gulácsi Pétert, Európa bevándorláspolitikáját az erkölcsi leépülés megnyilvánulásaként értékelte, és azt mondta, hogy fáj neki, hogy rasszistának tartják azokat, akik azt mondják, „rettentő sok bűnöző lepte el Európát.” Kirúgták, a német nagykövet meg mehetett magyarázkodni.
• 2022-ben Ausztria budapesti nagykövetét azért kérették be, mert az Osztrák Közszolgálati Televízió és Rádió (ORF) egyik vezetője egy később eltüntetett Facebook-posztban úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor szívinfarktusa „tisztességes dolog” lenne.
• A budapesti ukrán ügyvivőnek pedig a kárpátaljai Munkácson eltávolított turul szobor ügyében kellett megjelennie a külügy színe előtt.
• És emlékezzünk meg végezetül a román nagykövetről is, akit 2019-ben az úzvölgyi incidens után kéretett be a Külügyminisztérium, ő azonban nem ment el.
  

Íme tehát néhány példa arra, mi mindenért jár bekéretés mostanában a magyar külügynél (aggodalom a magyar jogállamiság, szólásszabadság, egyéb ügyében, kapusedzők kirúgása, turulmadár eltávolítása).

És miért nem?

A szerb-magyar barátság egyik ékes példájaként említhető, hogy miután a koszovói zavargások során szerbek támadtak rá magyar katonákra, többeket súlyosan megsebesítve, a magyar külügy meg sem említette a támadók nemzetiségét, Szijjártó Péter pedig az EU-t tette felelőssé, mondván, ha az Unió gyorsabban bővülne, és Szerbiát is felvennék, akkor lehetne szavatolni a Nyugat-Balkán stabilitását. Nagykövet bekéretve? Dehogy.