November 7-én pályázati felhívás jelent meg az amerikai külügyminisztérium oldalán.

Az objektív média támogatása Magyarországon ( Supporting Objective Media in Hungary)

címmel jövőre összesen akár 700 ezer dollárral (187 millió forinttal) támogatná az amerikai külügy a fővároson kívüli nyilvánosságot.

Az amerikai külügyben működő demokrácia és emberi jogok hivatala a kiírás szerint javítani szeretné a magyar állampolgárok hozzáférését objektív információkhoz hazai és nemzetközi témákban. A cél a Budapesten kívül működő "tény-alapú" lapok / rádiók / weboldalak közönségének növelése, és a pénzügyi fenntarthatóságuk javítása.

„A projektnek javítania kell a hozzáférést a megbízható, elfogulatlan hírekhez (...) arra kell törekednie, hogy demokratikus reformokhoz vezessen”

A dokumentum szerint 2018 májusától megvalósított projekteket támogatnának 500-700 ezer dollár közötti összeggel, azaz a magyar országgyűlési választások után érkezne a pénz, ami így valószínűleg kevésbé fáj a Fidesznek, mintha az év elején utalnának, és a 2018-as eredményeiket közvetlenebbül veszélyeztetné az amerikai sajtótámogatás. A kiírás szerint egy darab nyertes lesz, az kapja a teljes összeget.

Az amerikai külügyet ismerő forrásból úgy tudjuk, hogy a pályázat szoros összefüggésben van David Kostelancik budapesti amerikai ügyvivő három hete elmondott beszédével.

Kostelancik a MUOSZ székházában többek között arról beszélt, hogy 

„a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. (...) A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett.”

A magyar külügy elég élesen reagált a Magyarországon lévő legmagasabb rangú amerikai diplomata szavaira, azt mondták, hogy

„kéretlen beavatkozás a magyar belpolitikába az amerikai ügyvivő sajtószabadságról tett nyilatkozata”

Az ügyvivő nyilatkozatnak önmagában nem volt túl nagy jelentősége, külföldi diplomaták aggódnak néha a nyilvánosság előtt a magyar sajtószabadságért. Annak viszont, hogy az amerikai külügy 200 millió forinttal megtolja a független vidéki sajtót Magyarországon, már kézzelfoghatóbb következménye lehet, mint a sajtószabadságról szóló nyilatkozatoknak.

Nem véletlen, hogy a kormány környékén működő vállalkozók pont a megyei lapokat és rádiókat szerezték meg az elmúlt hónapokban. Ennek a politikai eredményét rontaná, ha egy kormánytól független szereplő ~200 millió forintot költhetne az olvasók elérésére a vidéki Magyarországon.

Az amerikaiak lépése azért is meglepő, mert itt nagyon látványos, demonstratív az összefüggés a kormányközeli üzletemberek vidéki sajtót leuraló nyomulása, az ügyvivő októberi szavai és a pályázat között. Az is érdekes lehet, hogy a legközvetlenebbül az amerikai állam, a külügyminisztérium adja a pénzt. Ilyen támogatások általában  az állami segélyszervezet, a USAID-en keresztül szoktak menni, de mintha Magyarország kiemelt figyelmet kapna.

A pályázat megmutatja, hogy valójában milyen mélyponton van a viszony az amerikai és a magyar kormány között,

a kitiltási botrány óta ez az amerikai diplomácia leglátványosabb húzása Magyarországon.

Az amerikai-magyar konfliktus hátteréről nyáron írtunk részletesebben. Arról van szó, hogy a magyar diplomácia hiába keresett utat Trump elnökhöz, Magyarország részben túl kicsi, hogy felkerüljön a radarra, másrészt az Orbán-kormány orosz barátságát nagyon rossz szemmel nézik Washingtonban, és a CEU ellen hozott törvény ügyében is drámaian elszámolta magát a magyar kormány, ez nem hogy szimpátiát, de súlyos ellenérzéseket gerjesztett Washingtonban.