Az új háziorvosi ügyeleti rendszer az egészségügynek olyan részeire terhel majd pluszfeladatot, amik már eddig is roskatagok voltak, amiknek inkább a megerősítésére kellett volna törekedni - mondja Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a hvg-nek a keddtől a fővárosban is életbe lépő új rendszerről.

Október elsejétől Budapesten is átalakul a háziorvosi ügyeleti ellátás, ami vidéken már másfél éve üzemel - erről itt írtunk bővebben.

A kamara korábban hiába kérte az új rendszerre való átállás halasztását. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint az „ellenzéki önkormányzatok és a betegek rossz közérzetét kihasználó újbolsik” miatt van gond az egészségüggyel.

Álmos szerint több probléma mellett két kritikus pontot azonosítottak az új rendszerben: az egyik, hogy a felnőtteket ellátó pontokra eredetileg gyerekeket is be lehetett volna vinni - ez azóta megoldódni látszik -, a másik, hogy a fővárosban összesen százhuszonkilenc olyan háziorvosi körzet van, ami tartósan betöltetlen. Ezeken a helyeken az ellátást csak helyettesítéssel lehet megoldani.

A MOK-elnök szerint a háziorvosi rendszer az egészségügy alapja,

„ha ez bajban van – és most óriási bajban van –, az az egészségügyi rendszer egészét teszi ingataggá”.

Szerinte jelenleg nagyon korlátozott, hogy a háziorvos milyen gyógyszereket írhat fel és milyen vizsgálatokat kérhet, aminek a fő oka az, hogy az állam vissza akarja fogni a pénzkiáramlást.

A MOK-elnök a lapnak azt mondja, mostanra négyszáz körül jár az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződések száma, de az államtitkár által ismertetett létszámhoz képest minimum hatszázhetvenöt felnőtteket ellátó és százharmincöt gyerekorvosra lenne szükség. A kamara szerint az új ügyeleti rendszernek vannak azért előnyei is, például, hogy a munkafeltételek teljesüléséről mostantól nem az orvosoknak kell gondoskodnia.

Az objektív minőségellenőrzést, minőségbiztosítási rendszert hiányolják.