Csütörtökön közös tájékozódásra és döntéselőkészítő együttműködésre kérte fel Budapest Főváros Önkormányzatát a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB). Hozzátették, hogy ez nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem irányul az olimpiai és a paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére és nem minősül olimpiai rendezési szándék kinyilvánításának

Erre válaszolt Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztette a felkérést, egyben meghívta a közgyűlés ülésére Gyulay Zsoltot, a MOB elnökét, valamint Szabó Lászlót, az MPB elnökét. „Újabb jelentős sportlétesítményekre nincs szüksége a városnak, de minden olyan lehetőséget érdemben és konstruktívan kell megvizsgálni, ami a budapesti közterületek és közlekedés megújítását, a lakhatási válság enyhítését szolgálja. Abban is egyértelmű a véleményem, hogy az olimpiarendezés feltételeinek ismeretében a budapestieket meg kell kérdezni majd arról, hogy szeretnének-e a városban olimpiát” - tette hozzá a főpolgármester.

A MOB és az MPB azt vizsgálná meg a Fővárosi Önkormányzattal, hogy „Budapesten, Magyarországon a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös, az olimpiától függetlenül szükséges ország- és városfejlesztési intézkedéseket elősegítő legyen”. Az eredményekről 2026. szeptember 30-ig közösen készítenének nyilvános jelentést. A MOB valószínűnek tartja, hogy 2027 és 2029 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akár három - a 2036-os, a 2040-es és a 2044-es - nyári olimpia rendezési jogáról is dönthet egy időben.

Karácsony támogatná

Már júniusban pletykáltak arról, hogy a háttérben újraindulhattak az olimpiarendezésről szóló tárgyalások, és létrejöhet egy olyan alku, amiben Budapest ellenzéki vezetése támogatna egy új olimpiai pályázatot, cserébe a város infrastrukturális projektjei pénzügyi támogatásáért cserébe. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy Karácsony Gergely már tavaly is beszélt arról, hogy bizonyos feltételekkel nyitott a tárgyalásokra. „Hogyha az állam épít két metrót, akkor velem lehet beszélgetni az olimpiáról” - mondta tavaly az ATV-nek. Amikor pedig a partizános vitájában került elő az olimpia ügye, Karácsony akkor sem zárkózott el, de azt mondta, mindenképpen népszavazást kell tartani az ügyben: „A mai, magyar Budapest problémáitól fényévekre van az a kérdés, hogy akarunk-e olimpiát rendezni. Egy dolgot tudok mondani: ha ilyen szándék van, akkor arról a budapestieknek kell elsősorban döntenie. Magyarán, a budapestieknek mindenképpen egy népszavazással kell döntenie. [...] De nem gondolom, hogy ez a felvetés most aktuális.”

Majd miután Orbán Viktor augusztusban arról beszélt, hogy ha akarjuk, el tudjuk hozni a 2036-os olimpiát, Karácsony még aznap bejelentette, támogatja 2036-ban Budapest olimpiát rendezzen. Szerinte ennek az a feltétele, hogy az állam elvégezze azokat a beruházásokat, amiket neki kell elvégezni, a másik, hogy a főváros visszakapja azokat a forrásokat, amikkel a saját fejlesztéseit meg tudja csinálni.

A következő nyári játékok helyszínei 2032-ig már ki vannak osztva. Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja áprilisban azt mondta, könnyen előfordulhat, hogy a következő európai olimpiára 16 vagy akár 20 évet kell várni. A Vsquare szerint Magyarország a 2036-os, vagy a 2040-es olimpia megrendezésére pályázna, bár a korábbi időpontot valószínűleg egy ázsiai ország kapja meg. Emlékeztetnek arra is, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ősztől a Tisza Pártnak lesz a legnagyobb frakciója, Magyar Péter pedig bűnnek tartja, hogy 2017-ben a Momentum a népszavazási kezdeményezésével megakadályozta a magyar pályázat beadását.

Karácsony csütörtöki bejelentésére a Momentum azzal reagált, hogy nem a MOB-nak, nem a fővárosi közgyűlésnek, hanem népszavazásnak kell döntenie az olimpiarendezésről. „Előbb egy normális hétköznapot rendezzünk, addig szó sem lehet olimpiáról” - írták.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság új eljárásának első szakaszában bármelyik nemzeti olimpiai bizottság és/vagy ország-város, konkrét céldátum megnevezése nélkül érdeklődhet az olimpiarendezés iránt. Ebben a szakaszban tájékozódni lehet a rendezés körülményeiről, illetve a felek felmérik a rendezés lehetséges előnyeit, kockázatait, a szükséges ráfordításokat. A tájékozódási folyamat időtartama jellemzően kettő-négy év. Célja, hogy a NOB és az érdeklődő fél közösen megvizsgálja, megvalósítható-e az ország/város saját adottságaihoz és olimpiától független fejlesztési terveihez igazodó, a fenntarthatóságon alapuló, a házigazda és a nemzetközi olimpiai mozgalom számára egyaránt előnyös olimpia. A tájékozódási folyamat során a NOB nem ígéri olimpia odaítélését, az érdeklődő fél pedig nem köteles olimpiát rendezni akkor sem, ha a NOB szívesen jelölné ki házigazdának. A NOB végül ír egy magvalósíthatósági jelentést, aztán ezek alapján meghívhat egyetlen érdeklődő felet a kiválasztási folyamat második szakaszába. Az ilyen felkérés körülbelül tíz évvel egy adott olimpia és paralimpia előtt történik meg.