Polt Péter: A szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest az ország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalat

Miután Polt Péter az igazságügyi bizottság ülésén megtartotta a beszámolóját az ügyészség tavalyi tevékenységéről, a DK parlamenti képviselője, Sebián-Petrovszki László azt mondta: „Olyan érzésem volt, amikor legfőbb ügyész urat hallgattam, mintha más országban élnénk. (…) Köszönőviszonyban sincsenek az én tapasztalataim azzal, amiről beszélt és ami a beszámolóban szerepelt.”

A legfőbb ügyész többek között arról beszélt, hogy az ügyészség statisztikái szerint a különböző magyarországi és EU-s korrupciós indexek nem a valós helyzetet tükrözik. Az Európai Bizottsághoz tartozó Eurobarometer 2023-as korrupcióérzékelési közvélemény-kutatására hivatkozott, ami szerint a magyarországi megkérdezettek 88 százaléka elterjedt problémának tekinti Magyarországon a korrupciót, de csak 22 százaléka válaszolta azt, hogy a korrupció érinti a mindennapi életét, és 9 százalék tapasztalt személyesen korrupciós esetet az elmúlt egy évben.

Polt Péter írásos beszámolójában is az áll, hogy:

„Ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a szubjektív (nem tényeken alapuló) érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalat.”

Jakab Péter szerint ez a 9 százalék úgy jön ki, hogy a többség még nem találkozott Mészáros Lőrinccel, így nem lehet személyes tapasztalata a korrupcióról, és Sebián-Petrovszki is megmosolyogtatónak nevezte Polt következtetését, hiszen szerinte az átlagemberek azért nem érzékelnek korrupciót, mert nem érintettek benne.

Akkor miért nem jön az EU-s pénz?

Azt kérdezte, hogy ha tényleg ilyen jó a korrupciós helyzet, miért nem kapjuk meg az EU-s forrásokat, amiket részben pont a korrupcióra hivatkozva tart vissza az Európai Bizottság. „Az unió kettős mércéje miatt, és mert Magyarországot politikailag zsarolják” – válaszolta Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke.

Polt egyetértett abban, hogy ez politikai kérdés, ő szakmailag csak annyit tud mondani, hogy az ügyészség egyetlen korrupciós fogalommal dolgozik: azzal, ami a Büntető Törvénykönyvben áll. Szerinte a többi EU-s tagállamban is van korrupció, és az Eurobarométer felmérése szerint a középmezőnyben vagyunk, mivel „Magyarországon egy stabil és komoly küzdelem folyik a korrupció ellen”.

Miért utasítottak el minden feljelentést?

Sebián-Petrovszki megkérdezte, Polt miért utasította el 2023-ban a DK összes feljelentését. A DK többek között a kórházi fertőzések és a lélegeztetőgépek beszerzése miatt tett feljelentést, de abban az ügyben sem indult nyomozás, amikor Mészáros Lőrinchez köthető cégek úgy építettek vasútvonalat, hogy kihagyták a vasbetonból a vasat. Polt szerint ez így nem igaz ebben a formában, ráadásul nem minden feljelentéssel ő foglalkozik, gyakran továbbítja ezeket más nyomozóhatóságoknak.

Nem jár eligazításra ügyészségi vezető

Simonka György volt fideszes képviselő a Telexnek korábban azt mondta, az ügyészek egyik vezetője minden hétfőn eligazításra jár, de hogy pontosan hova, azt nem tudja, „valami magasabb szintre”, majd amikor délután visszajön, elmondja, mit kell tenni, a folyó ügyeket milyen irányba kellene terelni.

Polt Péter szerint se hétfőn, se kedden, se a hét egyetlen más napján sem jár ügyészségi vezető eligazításra, az ügyészségi vezetők csak a felettes ügyészhez mehetnek instrukcióért, „ha épp olyan a helyzet”, de általában önállóan dolgoznak.

El tudjuk látni itt az Európai Ügyészség feladatát

Jakab megkérdezte Poltot, hogy támogatná-e, hogy Magyarország végre csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, amire Polt azt mondta, politikai kérdés, hogy csatlakozunk-e, erről az Országgyűlésnek kell döntenie, de szerinte az ügyészség mindkét fél megelégedettségére együttműködik az Európai Ügyészséggel, és az utóbbi vezetője többször is megdicsérte az ügyészség munkáját.

Polt szerint a magyar ügyészség alkalmas arra, hogy ellássa azt a feladatot, amit más országokban az Európai Ügyészség vállal magára.

(Telex)