A parlament elé múlt héten került salátatörvényben több ponton is módosítanák Lázárék a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt. Az egyik módosítás szerint a személyszállítási alapellátást illetően az eddigi ajánlás helyett normatív előírásként tüntetik fel a munkanapokon és a hétvégéken a járásközpontokba tartó napi három, a járásszékhelyek és vármegyeszékhelyeik közt pedig napi két közvetlen járatpárat – vette észre a 24.hu a Közlekedő Tömeg közleményét.
A Közlekedő Tömeg szerint ez azt sejteti, hogy a járműhelyzet romlását a kormány nem karbantartással és jármű-beszerzéssel tervezi kezelni, hanem megteremti a lehetőségét annak, hogy adott esetben ritkábban közlekedjenek a járatok.
A portál szerint „a törvényjavaslat kínosan sokat foglalkozik a »párhuzamosságok« felszámolásának kérdésével, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy jó sok olyan busz- és vonatjáratot ki lehessen majd húzni a menetrendből, amelyre valaki hasraütés-szerűen rákiabálja, hogy párhuzamos valamivel. Ami pedig egészen hajmeresztő, hogy a párhuzamos járat megszüntetése esetén akár 50 százalékos (!!!) menetidő-növekedést is tolerálna a javaslat az utasok oldalán, ami lényegében bármilyen brutális járatritkításhoz jogalapot adhat”.
A törvénytervezet eltörli a MÁV számára az érintett településekkel a vonalbezárások előtt elvileg kötelező konzultációt, illetve a továbbiakban miniszteri járati engedély sem kell ahhoz, hogy a MÁV kénye-kedve szerint bezárhassa a vasútvonalait, és azokat buszokkal pótolja.
A Közlekedő Tömeg közleménye szerint a tervezet korlátozná a sztrájkjogot is: A törvény a MÁV-ot és a Volánt minden évben sztrájkmenetrend készítésére kötelezi, melyet a szakminisztérium fogad el. Egy esetleges sztrájk esetén a közlekedési szolgáltatók kötelesek lesznek a sztrájk-menetrendben meghatározott járatokat közlekedtetni – ez azt jelenti, hogy a munkabeszüntetés lehetséges mértéke és ezáltal a munkavállalók sztrájkjoga a továbbiakban a miniszter jóakaratától függ majd.