Öt hónappal ezelőtt Oroszország és Észak-Korea vezetői kölcsönös védelemről és együttműködésről szóló szerződést írtak alá. Kim Dzsongun ígéretet tett arra, hogy addig támogatja Moszkvát, amíg az „nagy győzelmet” nem arat Ukrajnában. Úgy tűnik, a szavakat tettek követték, hiszen az elmúlt hetekben elemzői becslések szerint 11-12 ezer észak-koreai katona jelent meg Oroszországban. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint a szám 500 tisztet és 3 tábornokot is magába foglal.

Megjelenésük politikai szempontból mindenképpen a háború eszkalációját jelenti, hiszen Észak-Korea az első, amely a reguláris haderejével az egyik fél oldalán megjelenik. Tanácsadók, kontraktorok (zsoldosok), önkéntesek, kiképzők eddig is voltak mindkét oldalon, de hivatásos haderő nem szállt be a háborúba. Még a belarusz sem.

De mit tudni az orosz-ukrán háborúba érkező észak-koreai katonákról?

Gyorsan felmerülő kétségek

Az orosz területekre érkező észak-koreai katonák kapcsán gyorsan felmerültek olyan kérdések, amik megkérdőjelezik a valódi hozzáadott értéküket.

• Mit fognak csinálni?
• Milyen nyelven kommunikálnak az oroszokkal?
• Milyen a kiképezettségük?
• Hogyan lehet integrálni az ő harceljárásaikat és fegyvereiket az oroszokéival?
• Hogyan fognak együttműködni egymással?
• Ki és hogyan vezeti őket?
• Hogyan reagálnak egy, a világtól nem hermetikusan elzárt helyen a történésekre?

A Financial Times újságírója számolt be először arról, hogy a világtól szinte hermetikusan elzárt államból érkező, ideológiailag hiperképzett észak-koreai katonák találkozása az internettel gyorsan kialakuló pornófüggéshez vezetett.

A usually reliable source tells me that the North Korean soldiers who have deployed to Russia have never had unfettered access to the internet before. As a result, they are gorging on pornography.

— Gideon Rachman (@gideonrachman) November 5, 2024

Bár a hír gyorsan végigfutott a sajtón, független forrásokból igazolni nem lehetett.

Ahogy a fenti – talán fontosabb – kérdésekre sem tudunk biztos választ adni. Számos bizonytalansági tényező van még, amelyek miatt egyelőre inkább csak találgatni lehet, hogy miként befolyásolja a háború menetét az észak-koreaiak színre lépése. Nem tudjuk még azt sem, hogy Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin megállapodott-e valamilyen korlátozásban az észak-koreai katonák bevethetőségéről, vagy ha úgy alakul a fronthelyzet, ukrán területre léphetnek-e.

A fenti kérdések egy részére lassan elkezdünk válaszokat kapni. Jójárt Krisztián, a John Lukacs Intézet Oroszország-szakértője elmondta, az észak-koreai 11. hadtest katonái érkeztek a kurszki régióba. Mivel ebbe a hadtestbe tartoznak a különleges erők, észak-koreai viszonylatban jól kiképzett katonákról lehet szó, akik egyébként fiatalabbak, mint a Kurszkban harcoló oroszok, és a fegyelmük is jóval feszesebb lehet.

A magas harcértékre utal az is, hogy egy elitebb egységnek számító orosz tengerészgyalogos-dandár (egészen pontosan a 810-esek) alá sorolták be őket. Valószínűleg nem vegyes alakulatokként tevékenykednek, hanem ennek az orosz dandárnak az alárendeltjeiként, tisztán észak-koreai századokkal, szakaszokkal.

Jójárt elmondta, most már egyértelmű, hogy az észak-koreai katonák harcoló szerepkörbe érkeztek, gyalogos harcászatra vannak felkészítve. A fegyverzetet, a felszerelést, a ruhát az oroszoktól kapják, ami nehezíti az észak-koreaiak felismerését, hiszen kinézetre a távol-keleti burjátokra hasonlítanak, így szinte lehetetlen „kiszúrni őket”.

Azt viszont nem tudjuk, jönnek-e még újabb észak-koreai csapatok.

Mit csinálnak?