orosz-ukrán háború
Alakul a Trump-kormány, újabb négy fontos pozíció kelt el
november 12., 06:50
Putyinnal kompromisszumot kötnek, Kínával szemben héják lesznek – erre lehet számítani Trump embereitől
Donald Trump keddre virradóra kiszivárgó személyi döntései viszonylag egyértelműen jelzik a következő évek washingtoni prioritásait:
- mindent alárendelni a Kínával szembeni agresszív fellépésnek,
- gyors tűzszünetet kötni Ukrajnában,
- abszolút támogatást nyújtani Izraelnek.
Ez Jeruzsálem mellett Moszkva számára lehet jó hír, de az is látszik, hogy nem a hagyományos értelemben vett amerikai bezárkózásról van szó, legfeljebb szelektív izolacionizmusról lehet beszélni. Összességében sokkal inkább az erőpolitika érvényesülhet majd, az amerikai katonai költések további várható növelésével.
Marco Rubio, egyelőre nem hivatalos külügyminiszter-jelölt és Mike Waltz, Trump leendő nemzetbiztonsági tanácsadója egyaránt a Kínával szembeni kőkemény fellépést és Ukrajna további támogatása helyett a tűzszünetet szorgalmazza a jelenlegi frontvonalak mentén. Ukrajnában most aggodalommal nézhetik a személyi híreket, még ha kijevi szempontból jöhetett volna rosszabb forgatókönyv is.
A Közel-Keleten Netanjahu kormányában ugyanakkor nagyon örülhetnek a fejleményeknek. Izrael abszolút támogatása a legélesebben Elise Stefanik kapcsán látszik, aki az ENSZ-ben fogja képviselni az Egyesült Államokat. Stefanik korábban antiszemitának titulálta a világszervezetet a ciszjordániai zsidó telepek elítélése miatt, és az ENSZ amerikai finanszírozásának újragondolását szorgalmazta.
Felnőtteknek nem
Az amerikai külpolitika alakítására esélyt kapó jelöltek közös tulajdonsága, hogy bár nem tartoznak a Republikánus Párt igazán elszállt figurái közé, abszolút lojálisak Trump felé. Ha korábban nem is értettek mindenben egyet a régi-új elnökkel, mostanra teljesen beálltak mögé.
Első ciklusában Trumpnak egy sor konfliktusa volt a saját embereivel, akiket részben azért kellett kineveznie, hogy a szenátusban meglegyenek ehhez a republikánus szavazatok. Több kabinetfőnököt, külügyminisztert és nemzetbiztonsági tanácsadót fogyasztott el, közülük John Bolton később az egyik legélesebb bírálója lett.
Trump környezetében általános vélemény, hogy az első ciklusában túl sok kényszerű kompromisszumot kellett kötnie az őt korlátozó „felnőttekkel” és/vagy a „deep state” képviselőivel, akik az adminisztráció különböző szintjein próbálták több-kevesebb sikerrel normalizálni a politikáját. Külpolitikai téren Trumpot a saját emberei, James Mattis védelmi miniszter és Rex Tillerson külügyminiszter is igyekeztek kordában tartani, amíg annyira meg nem romlott a viszonyuk, hogy menniük kellett.
Ilyen fokú önállóskodás a jövőben nem lesz, ígérik most Trump csapatában. A Heritage Foundation által „Mandátum a vezetésre” alcímmel készített Project 2025 útmutatása az ezt célzó személyi politikát stratégiai célként kezelte. Bár Trump tagadja, hogy ebből a forgatókönyvből dolgozna, több tucatnyi embere vett részt a projektben, ahol ezres nagyságrendben készítették elő a politikailag szükséges tisztogatásokat.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!