Továbbra is szenved a magyar autó- és aksigyártás
Nem tud magára találni a magyar ipar, hiszen a szeptemberi teljesítménye a nyers adat szerint 7,2, munkanaphatástól megtisztítva pedig 5,4 százalékkal csökkent előző év azonos időszakához képest szeptemberben a KSH közlése szerint. Az adatok megegyeznek az első becslés alapján közöltekkel. Augusztushoz képest pedig 0,7 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye.
Az ágazat problémáit jól mutatja, hogy a feldolgozóipari alágak közül kettőben – az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben – nőtt, tizenegyben visszaesett a termelés. Ebből pedig már sejthető, hogy az aksigyártás, amire a kormány a jövőt alapozná, továbbra sem tudott kikecmeregni a gödörből. A statisztikai hivatal jelentése szerint a villamos berendezés gyártás alágazat teljesítménye 10 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 11,6, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé pedig 8,6 százalékkal csökkent.
Nem megy jól a feldolgozóipar 27 százalékát adó járműgyártásnak sem, hiszen a teljesítménye 11,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,5 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 9,7 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,2 százalékkal volt kisebb a 2023. szeptemberinél. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 21, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 11 százalékkal visszaesett. A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása viszont 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb (21 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10,5 százalékkal növekedett az előző év szeptemberéhez viszonyítva. Hat alágazatban nőtt még a termelés, 5,8 és 38 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. A többi négy alágazatban 2,4 és 25 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
Négyhavi növekedés után a 4,9 százalékos súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 6,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, jórészt a jelentős súlyt képviselő műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása esett vissza, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.
Továbbra sem jók a kilátások
Egyelőre nem látszik a fordulat jele az ágazatban, hiszen a statisztikai hivatal adatai szerint az új megrendelések volumene továbbra is elmarad az egy évvel ezelőttitől, 3,1 százalékkal. Ezen belül a belföldi rendelések 10,9, az exportrendelések pedig 1,9 százalékkal csökkentek. Ennek eredményeként az összes rendelésállomány szeptember végén 23 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Ezzel együtt már több mint egy éve, hogy a rendelésállomány elmarad az előző évitől, a trend ugyanis tavaly szeptemberben kezdődött. Az viszont pozitív fejlemény, hogy a villamos berendezés gyártása alágazatban az összes rendelésállomány 2021 szeptembere óta nem nőtt ilyen mértékben, a tavaly szeptemberihez képest ugyanis 51 százalékkal nagyobb a volumen. Ezzel ez lett a legjobban teljesítő alágazat a friss adatok szerint. A kulcsfontosságú járműgyártás terén azonban nincs ok örömre, hiszen a rendelésállomány 19,5 százalékkal alacsonyabb az előző évinél.
Földrajzi megoszlás alapján mindössze egyetlen vármegyében tudott növekedni az ipar teljesítménye, Hajdú-Biharban 8,3 százalékkal nőtt az ágazat kibocsátása. A legnagyobb visszaesés a Mercedes gyárnak otthont adó Bács-Kiskun vármegyében volt, ahol 13,9 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye. Az Audi-gyárral fémjelzett Győr-Moson-Sopron vármegye ennél valamivel jobban teljesített, itt az ágazat kibocsátása „csak” 3,2 százalékkal csökkent.
Az első kilenc hónap teljesítményét nézve az ipari termelés 4,3 százalékkal csökkent, a külpiaci eladások volumene 4,8, a belföldié pedig 2,9 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipar tizenhárom alágából tízben volt visszaesés, a legnagyobb mértékben, 12,3 százalékkal a villamos berendezés gyártásában, a járműgyártás volumene pedig 7,9 százalékkal csökkent.