• Orbán Viktor az informális EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatón kijavított egy újságírót, és közölte, hogy nem 22 júliusától, hanem rögtön ellenezte az Oroszország elleni szankciókat.
• Trump győzelme után egyre inkább nyeregben érzi magát, és láthatóan arra játszik, hogy neki „nem igaza van, hanem igaza lesz”.
• Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója a 444-nek azt mondta, az európai közvélemény álláspontja elkezdett közeledni Orbánéhoz. Ettől Orbánnak még nincs igaza kezdettől fogva, de már nincs olyan páriaszerepben, mint korábban.
• Krekó szerint ha nem jön be a próféciája, nem neki kell magyarázkodnia, ha viszont részben bejön, az emelheti „látnoki” szerepében.
• Trump barátsága ide vagy oda, a kormánynak nem jó hír, hogy Rubio lehet az amerikai külügyminiszter. A szövetségből kikacsintásért most sem jár majd jó pont.

Orbán Viktor megítélése szempontjából mennyit számít majd, ha záros határidőn belül tűzszünet vagy béke lesz?

Krekó Péter: Először is: szerintem egyszerűbb nem számolni azzal a hipotetikus forgatókönyvvel, hogy itt záros határidőn belül tűzszünet vagy béke lesz az ukrán fronton.

Még ha Ukrajna bele is menne - miközben Zelenszkij elnök az EPC ülésen is élesen kikelt az azonnali tűzszünet ellen -, és az amerikaiak is szeretnék, akkor sem látom, hogy az miért lenne érdeke Vlagyimir Putyinnak. Hacsak nem úgy, hogy vállalhatatlan feltételeket támaszt Ukrajna és a nyugati világ számára, de abba a Trump-adminisztráció sem menne bele.

Az orosz csapatok most lassan, de sikeresen haladnak előre az ukrán fronton, és amíg ez így lesz, nem látok esélyt tűzszünetre. Putyin többször elmondta, hogy bár szívesen tárgyal, az amerikai elnökválasztás eredménye nem befolyásolja a politikáját és a „különleges katonai művelet” céljait. Hogy ezek alatt pontosan mit ért, azt nem könnyű megválaszolni, ezek a célok dinamikusan változnak 2022. február 24. óta. Ami a biztos minimumnak tűnik, hogy Oroszországhoz akarja csatolni az egyoldalúan annektált területeket, ki akarja zárni Ukrajna NATO-csatlakozásának a lehetőségét, és bele akar szólni a következő ukrán kormány kiválasztásába. Most Putyin nyeregben érzi magát, úgyhogy könnyen lehet, hogy ennél is többet „kérne” egy esetleges tárgyaláson.

A tűzszünetet az ukránok sem nagyon forszírozzák, sőt. De természetesen könnyebben belemennének, ha az amerikai adminisztráció megvonná tőlük a támogatást. Az oroszok viszont még ebben az esetben sem egyeznének bele, kivéve, ha minden kívánságuk teljesülne.

Van persze olyan logikai forgatókönyv (amire Mike Waltz leendő nemzetbiztonsági főtanácsadó utalt is), mely szerint az amerikai adminisztráció az oroszokat fenyegeti meg, hogy még több, még nagyobb lőtávolságú fegyvert bocsát Ukrajna rendelkezésére, amelyeket mindenféle megkötés nélkül bevethetnek orosz célpontok ellen. Ezt viszont két okból sem nem tartom reálisnak. Egyrészt, az előző ciklusban a mindenkivel keménykedő Trump-adminisztráció Putyinnal szemben nem ütött meg konfrontatív hangnemet.

Azért Trump keményebb volt az oroszokkal, mint Obama.

Igaz, hogy ő bocsátott először Javelin páncéltörőket Ukrajna rendelkezésére, és az adminisztráció szankciókat vetett ki Oroszország ellen. Ez azonban egy más szintje lenne a konfrontációnak, és a második Trump-adminisztráció is más, mint az első. Lehet, hogy csak csekély a képzelőerőm, de nehezen látom azt a forgatókönyvet, hogy Trump kőkeményen megfenyegeti Putyint. Erre tudomásunk szerint az előző ciklusban sem került sor: az oroszokkal szembeni konfrontatív intézkedéseket sokszor Trump ellenében verték át az adminisztráció geopolitikai realitások iránt érzékenyebb tagjai.

Másrészt a kampány is korlátozza az elnök mozgásterét. Azok után, hogy a kampányban a „MAGA tábor” kórusban Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatásának a megvonásáról beszélt, hatalmas arcvesztés lenne számára annak megduplázása. Így a második forgatókönyv is csak üres fenyegetőzésnek hatna.

Mindezekből nem nagyon következik más, mint hogy a háború folytatódik. Vagy úgy, ahogy eddig, vagy, ha az amerikaiak megvonják a támogatást, gyorsabban halad előre az orosz hadsereg. De ez utóbbi sem lesz egyik pillanatról a másikra orosz győzelem.

Rácz András Oroszország-szakértő egy posztban levezette, hogy Amerika vezető hatalmi szerepét, a fennálló világrendet, az amerikai védelmi ipar, illetve a fegyvergyártás érdekeit figyelembe véve Trumpnak miért nem érdeke, hogy elengedje a háborút és hagyja győzni az oroszokat. Annak ugyanis súlyos üzenete és komoly következménye lenne.