„Éjjel van, és megjött a Fidesz javaslata a választókörzetek átrajzolására! Budapestre egy választási atombombát dobtak le, gyakorlatilag minden körzetet átrajzolnak. Kifotóztam a részleteket, a 65 oldalas anyagból a budapesti körzetekre vonatkozó oldalakat, és közzéteszem itt és most” – írja Facebookon a DK parlamenti képviselője, Sebián-Petrovszki László, aki bejegyzéséhez mellékelte a screenshotokat is.

Ezek alapján 16 választókerületet rajzolnának Budapestre, és a 16 választókerület között osztanák el Budapest 23 kerületének különböző területeit.

Budapesten jelenleg 18 egyéni választókerület van, így a fővárosból kettővel kevesebb egyéni képviselő jutna be az Országgyűlésbe.

A totálisan átrajzolt térkép

Az 1. számú választókerületbe jelenleg az I. és V. kerület teljes területe, valamint a VIII. és IX. kerület egyes részei tartoznak bele.

A módosítás után viszont már csak az I. kerület maradna benne teljes egészében, amihez az V., a VI., a VII., a XI. és XII. kerület egyes részeit tennék hozzá.

A választókerület székhelye marad az V. kerület.

link Forrás

A 2. számú választókerületbe jelenleg a XI. kerület egy része tartozik, a módosítás után viszont az V., a VIII., és a IX. kerület fennmaradó részeiből állna. A választókerület központja a VIII. kerületben lesz.

A 3. számú választókerület jelenleg a teljes XII. kerületből és a II. kerület egy részéből áll, a módosítás után viszont a XI. és XII. kerület egyes részeit csapnák egybe.

A módosítás után a 4. számú választókerület csak a II. kerületből állna. Jelenleg ez a II. és III. kerület egyes részeiből áll.

Az 5. számú választókerület most a teljes VI. kerületből és VII. egy részéből áll, a módosítás után a VI. és a XIII. kerület egy része, illetve a Margitsziget tartozna oda.

A 6. számú választókerület most a VIII. és a IX. kerület egy részéből áll, a módosítás után a VII., VIII., XIV. és XV. kerület egyes részeiből állna össze.

A 7. számú választókerület most a XIII. kerület nagy részét fedi, a jövőben viszont a VIII., X. és XIV. kerület egyes részei tartoznának oda.

A 8. számú választókerületbe eddig a XIV. kerület nagy része tartozott, a módosítás után a IX., a XVIII. egyes részei és a teljes XIX. kerület fog.

A 9. számú választókerület eddig a X. és XIX. kerület egyes részeiből állt, a jövőben a IX., XI., XX. kerületek egyes részei és a XXI. kerület tartozik majd oda.

Eddig a 10. számú választókerület Óbudán volt, innentől viszont a XI. kerület egy része és a XXII. kerület tartozik majd oda.

Óbuda nagy része átkerül a 11. számú választókerületbe, ami eddig a IV. és XIII. kerület egyes részeiből állt.

A 12. számú egyéni választókerület eddig a IV. kerület egy részéből és a teljes XV. kerületből állt, most IV. mellé a XIII. kerület egyes részeit teszik bele.

A 13. számú egyéni választókerülethez most a XVI. kerület nagy része tartozik, a jövőben viszont a IV. és XV. kerület egyes részeiből állna.

A 14. számú egyéni választókerület most a X. és XVII. kerület egyes részeiből áll, innentől viszont a X., XVI., és XVIII. kerület egyes részei tartoznak majd oda.

A 15. számú választókerület jelenleg a XVIII. kerületet fedi, a módosítás után viszont a kerületnek csak egy része tartozik majd oda, a teljes XVII. kerülettel együtt.

A 16. számú választókerület most a XIX. és XX. kerület egyes részeiből áll, a módosítás után a XVIII., XX. kerület egyes részei és a teljes XXIII. kerület tartozik majd oda.

Pest megyében viszont két egyéni választókerülettel több lesz, 12 helyett 14.

A lakosságszám változása miatt szükség volt módosításra

A választókerületek átszabását a Nemzeti Választási Iroda javasolta a szeptemberben benyújtott beszámolójában. Azzal érveltek, olyan mértékben nőtt Pest megyében a lakosságszám, hogy kettővel növelni kell a mandátumok számát. Azt javasolták, hogy a korrekció érdekében Budapesten legyen kettővel kevesebb hely.

Az NVI felvetette azt is, hogy Somogyban indokolt lehet eggyel csökkenteni, míg Győr-Moson-Sopron megyében eggyel növelni a mandátumok számát, de ez nem szerepel a módosításban. Fejér megyéhez viszont hozzányúltak, amit szintén az NVI vetett fel. Csongrád megyében is módosítanának a körzeteken, de ez az NVI-s javaslatban nem szerepelt.

A választókerületek átrajzolása kedvezhet a Fidesznek: míg 2022-ben Budapesten a 18 egyéni mandátumból 17-et ellenzéki jelölt vitt el, addig a Pest megyei egyéni választókerületekben csak fideszes nyert.

De nem csak az számít, hogy Budapestről kettővel kevesebb képviselő jut be, a határok átrajzolásával is befolyásolhatják az erőviszonyokat.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a módosítással a kormány bosszút áll, mert a főváros legutóbb ellene szavazott. Gyurcsány Ferenc DK elnök szerint a kormány „Budapest politikai erejét akarja megtörni”.

A hivatalos indoklás így szól

A választókerületek átrajzolásánál a részletes indoklásban leírták, hogy „a választási rendszer demokratikus működésének és igazságosságának egyik alapvető feltétele, hogy az egyéni választókerületek határai igazodjanak a lakosság eloszlásának változásaihoz.”

Az elmúlt években viszont a demográfiai trendek - mint például az agglomerációk növekedése - miatt jelentős egyensúlytalanságok alakultak ki a választókerületek között. „A jelenlegi módosítások célja, hogy e kihívásokra válaszolva biztosítsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő szavazati jogot és befolyást garantál.”

Az országgyűlési egyéni választókerületek választásra jogosultjainak országos számtani átlagától több választókerület választópolgárszáma tér el 20 százaléknál nagyobb arányban.

Hozzátették, a budapesti választókerületek számát anélkül lehet csökkenteni kettővel, hogy az arányosság követelménye sérülne, ráadásul 2022-ben három olyan választókerület volt a fővárosban, ahol nagyon alacsony volt a választópolgárok száma. Emellett a főváros belsejében a népességcsökkenés indokolja az itt található választókerületek módosítását.

A főváros esetében „a kerületszám-csökkentés hatására mérséklődne az átlagos eltérés, különös figyelemmel a csökkenő népességszámra. A törvénymódosítás tehát nemcsak a demográfiai adatokra és trendekre reagál, hanem az Alaptörvényben foglalt elveket is szolgálja, hiszen biztosítja, hogy minden választópolgár szavazata egyenlő súllyal bírjon.”

Más is változik

Nemcsak a választókerületeket rajzolnák át a módosítással, hanem a többi között előírnák, hogy automatikusan újra kell szavazni, ha ugyanannyi szavazatot kap kettő vagy több főpolgármester-jelölt, polgármester-jelölt vagy képviselő-jelölt.

A módosítás előírja azt is, hogy automatikusan újra kell számolni a szavazatokat, ha túl kicsi a különbség.

Törvénysértés nélkül is kérheti az érintett jelölt, hogy számolják újra a szavazatokat, ha „az összes leadott érvényes és érvénytelen szavazat 0,5 százalékánál (országgyűlési választáson 101 szavazatnál) kisebb a különbség”.

Annyi a kikötés, hogy akkor adhat be ilyen kérelmet, mikor az összes szavazatot feldolgozták, de még nem állapították meg az eredményt. Szavazategyenlőség esetén azonban minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat.

Mi jöhet még?

A választókerületek átrajzolása mellett korábban pletykaszinten felmerült, hogy a parlamenti küszöböt 5-ről három százalékra szállítsa le a Parlament. Ezzel több, egyre kisebb ellenzéki pártnak adnának esélyt, és a paletta „színesítésével” tovább töredeznék a szavazatokat.

A határon túli egyéni választókerületek létrehozását ugyan cáfolja/tagadja a Fidesz, mindenesetre ha meglépik, az legalább 10 mandátumot hozhat nekik.

Ezek, vagy más módosítások később még előkerülhetnek.

(Cikkünk az indoklással és az újraszámolásra vonatkozó részletekkel frissült.)