Bár pocsék adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal a beruházások harmadik negyedéves teljesítményéről, óriási meglepetést mégsem okozhatott, hiszen néhány héttel korábban már kiderült, hogy a várakozásokat is alulmúló gazdasági teljesítmény jellemezte a szóban forgó időszakot. A friss adatok ismeretében nyert bizonyosságot, hogy a beruházások is masszívan hozzájárultak ahhoz, hogy rövid időn belül ismét technikai recesszióba süllyedjen a magyar gazdaság.

A KSH közlése szerint a beruházások volumene a nyers adat szerint 15,4 százalékkal esett vissza, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a visszaesés mértéke 14,9 százalékos. A területen lévő problémák súlyosságát jól jelzi, hogy

ennyire pocsék (szezonálisan és naptárhatással kiigazított) teljesítményre az utóbbi években, de még a koronavírus-járvány idején sem volt példa, sőt gyakorlatilag 2022 utolsó negyedéve óta egyre mélyebb gödörbe kerülnek a hazai beruházások.

A folyamat könnyen érthető: elmaradnak az uniós források, a beruházóknál megjelentek az óvatossági motívumok, a kamatszintek magasak, és aminek ilyenkor segítenie kellene a magyar gazdaságot, az állami beruházások is elmaradnak. Azokat a kormány ugyanis takarékossági szempontok miatt átütemezte és elhalasztotta.

Így mára a beruházások volumene mélyen a 2021-es év átlaga alá került, 2022 utolsó negyedéve óta folyamatos a lejtmenet, mára az elmaradás mértéke 21,2 százalékos lett.

Bár ezek még csak előzetes adatok, így részleteiben nem tudható, mely területek járultak hozzá leginkább a visszaeséshez, a statisztikai hivatal annyit elárult, hogy

„beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint az oktatás járult hozzá”.

Az ágazati problémák tartósnak látszanak, hiszen a második negyedéves teljesítményt is a feldolgozóipari, a szállítás, raktározás területén elmaradó beruházások eredményezték. Az egyetlen különbség most annyi, hogy harmadikként nem a kereskedelem volt az egyik legnagyobb kerékkötője a fejlődésnek, hanem az oktatás. A KSH szerint a visszaesést az ingatlanügyek és az energiaipar növekvő beruházási aktivitása tudta némiképp ellensúlyozni.

A harmadik negyedév egyetlen reményre okot adó adata, hogy előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva mindössze 2,5 százalékkal csökkent a volumen, a korábbi negyedévek 4-5 százalékos visszaesése után.