Egy államtitkárát, valamint az MFB és az államadósság-kezelő cég vezérét is magával viszi Varga Mihály az MNB-be

Hétfőn hallgatta meg a parlament gazdasági bizottsága a jegybank élére jelölt Varga Mihály jelenlegi pénzügyminisztert. A meghallgatásról szóló minisztériumi közleményben a kötelező körökön túl (árstabilitás, függetlenség, átláthatóság) csak két érdekes állítás szerepelt:

„a tavasszal felálló új vezetés a legjobb gyakorlatnak megfelelően, a felelősségi viszonyokat kölcsönösen tiszteletben tartva együttműködik a kormánnyal”,

ami nem meglepő, de látványos változást jelenthet a Matolcsy-éra utolsó, konfrontatív időszaka után; illetve

„Vezetésem alatt a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályban meghatározott, klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti kizárólagos feladatának, ezzel összhangban mérsékelni fogja a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket (...) a jegybank gazdálkodási fegyelmére különös hangsúlyt fektetek”;

amivel vélhetően arra utalt, hogy a Matolcsy alatt kiépült alapítványbirodalmat leépítik – de ezt már nem említi a közlemény, ahogyan azt sem, hogy az abban lévő vagyonnak mi lesz a sorsa (mondjuk az ezermilliárdot meghaladó negatív tőke miatt helye éppen lenne).

A meghallgatásról szóló közleménynél fontosabb azonban, hogy Varga megnevezett három olyan PM-es, illetve PM-hez kötődő vezetőt, akiket magával visz a jegybankba. A Portfolió beszámolója szerint Banai Péter Benő jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár, Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, valamint Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója lesz az MNB-elnöki csapatának három meghatározó tagja.

Ez azt jelenti, hogy Nagy Mártonnak – aki néhány napja úgy nyilatkozott, hogy a pénzügyi tárca államtitkárai valószínűleg a helyükön maradnak – épp a legfontosabb, legérzékenyebb minisztériumi területre, az államháztartási folyamatok irányítására kell új államtitkárt találnia. Ez különösen annak fényében komoly kihívás, hogy a jövő évi büdzsével kapcsolatban számos kritikus megjegyzése volt a Költségvetési Tanácsnak, amely több százmilliárd forintnyi kockázatot talált a tervezetben, és hogy a költségvetést, aminek tervezéséhez a Nagyék által készített úgynevezett makrogazdasági pályát kell figyelembe venni, már évek óta nem sikerült kordában tartani.

De fontos lesz az Államadósság Kezelő Központ új vezetőjének a személye is, hiszen az adósság finanszírozására költött állami kiadások évek óta erősen emelkednek, GDP-arányosan már harmadik éve lesznek a legmagasabbak az EU-ban. Ebben a helyzetben nem mindegy, hogy ki veszi át, és milyen hitelességgel mennyivel tudja olcsóbbá tenni az adósságfinanszírozást.