December 16-án mi is megírtuk, hogy az Európai Bizottság az Erasmus-ügyben úgy döntött, marad a szigor, de akkor részletes indoklást nem adtak. Most viszont megjelent az indoklás, ami 12 pontban magyarázza, hogy mi a baj a kormány alapítványi egyetemekkel kapcsolatos törvényével, számolt be a hvg.hu.

A kormány október 17-én nyújtotta be a parlament elé azt a törvénymódosítást, amelytől remélte, hogy a Bizottság visszaengedi az érintetteket a programokba. Az uniós kifogások miatt korábban a kormánytagok, államtitkárok, miniszteri- vagy kormánybiztosok kiléptek az egyetemeket fenntartó kuratóriumokból, az októberi körrel pedig az országgyűlési képviselőket, polgármestereket és kormányzati felsővezetőket is kizárták.

A módosítás kimondta, hogy csak az lehet kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tag, aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással, az összeférhetetlenséget pedig az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Az Európai Bizottság által megállapított hiányosságok között az első helyen szerepel, hogy a magyar szabályozás csak akkor lépne hatályba, ha a tagállamok a két évvel ezelőtti döntésüket visszavonják. Ezt a megoldást elfogadhatatlannak tartotta a Bizottság, mondván,

a korrekciós intézkedésnek a Bizottsághoz való benyújtásakor hatályba kell lépnie.

Azt is problémásnak látták, hogy nem az összes modellváltó egyetemre vonatkozik a jogszabály, holott a szabályokat az összes intézményre alkalmazni kell.

A Bizottság szerint az sem szerepel egyértelműen a magyar szabályozásban, hogy a rendelkezéseket legalább attól a pillanattól kezdve alkalmazni kell, amikor egy közérdekű alapítvány és/vagy bármely fenntartott szervezet uniós támogatást kér vagy kérelmezett és a jogosultság feltételeként továbbra is alkalmazni kell őket az uniós finanszírozás végrehajtása során.

Kifogásolták továbbá, hogy nem teljesült előírás, miszerint „a közérdekű alapítvány kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagjának, valamint a fenntartott szervezet ügyvezető igazgatójának megbízatásának időtartamát időben korlátozni kell, függetlenül attól, hogy hogy a megbízás egy része megelőzi-e az új szabályok hatályba lépését vagy az uniós támogatási igényt”.

Az Európai Bizottság a kuratóriumok tagjainak összeférhetetlensége kapcsán azt írta, hogy „az integritás nem elégséges, ha nincs megfelelően ellenőrizve és hiányosságok esetén nem kezelik.” Ugyanis ez jelenleg nem következik egyértelműen a magyar szabályozásból, az alapján nem garantálható. A szabálynak rendelkeznie kellene arról, hogy a kuratóriumok és felügyelőbizottságok minden tagja, valamint a fenntartott gazdálkodó szervezetek ügyvezetője összeférhetetlenségi nyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot nyújtson be a kinevezés előtt.

Hozzáteszik azt is, hogy ezt a beadványt rendszeresen meg kell újítani, és nem csak a hivatali idő végén. Továbbá a vagyonnyilatkozatot az igazgatósági tagokkal vagy ügyvezetőkkel közös háztartásban élő hozzátartozóknak is be kell nyújtaniuk.

Mindezt kiegészítették azzal, hogy amennyiben új személy lépne pozícióba, a jogosultságok ellenőrzését még azt megelőzően el kell végezni, hogy uniós forrásra pályázna az adott szervezet. Azt is előírták, hogy az új vagy meglévő igazgatósági tagok vagy ügyvezető igazgatók összeférhetetlenségére vonatkozó alkalmassági ellenőrzéseket független testületnek kell elvégeznie, „amely kötelező erejű határozatokat hoz, mielőtt bármilyen kinevezésre, megerősítésre vagy második ciklusra történő kinevezésre sor kerülhetne”.