• Ilyen még nem volt: vasárnap egyszerre tartanak törvényhozási, tartományi és önkormányzati választást a közép-afrikai Csádban.
• A választásokat a legfontosabb ellenzéki pártok bojkottálják.
• Az elnök Mahamat Déby az év elején, megválasztása előtt Moszkvában járt, szeptemberben a Karmelitában fogadta Orbán Viktor.
• Az országban az 1960-as függetlenné válás óta jelen lévő francia csapatokat hazaküldték, így három nyugat-afrikai országhoz hasonlóan megnyílhat az út az orosz zsoldosok előtt.
• Utoljára 2011-ben rendeztek parlamenti választást a közép-afrikai országban, azóta vagy egy tucatnyiszor halasztották el a megtartását. Toronymagas esélyes a Hazafias Megmentési Mozgalom.
• Ezzel együtt a világ egyik legszegényebb országán európai értékeket számonkérni naivitás lenne.

Ha már kétszáz katonát küldünk Csádba, egyre szorosabbra fonjuk gazdasági kapcsolatainkat is, fogadjuk az ország elnökét is, ideje megismerkednünk az ország belpolitikai viszonyaival. Annál is inkább, mert vasárnap parlamentet választanak az elnöki köztársaságban.

Az idehaza Orbán Gáspár oszlopozásáról elhíresült, Magyarországnál 14-szer nagyobb, de csupán 18 milliós Csád magyar szempontból az elmúlt bő egy évben értékelődött fel. Igazából senki sem tudja, miért éri meg egy évtizedek óta a polgárháborúban dagonyászó elmaradott afrikai országgal foglalkozni. Hivatalosan az illegális migráció megállítására rendelik oda katonáinkat, de nem szabad elfelejtkezni a Csádban fellelhető olaj- és uránkészletről sem.

Moszkva Csádba vágyik

Az egykori francia gyarmat Csád nemzeti szuverenitásának újraértelmezéseként ráadásul befejezi az 1960 óta tartó katonai együttműködést az egykori anyaországgal. Az első 120 francia katona karácsony előtt már haza is indult, közel kilencszázan maradtak még. Franciaország így Mali, Burkina Faso és Niger után újabb afrikai országból kénytelen kivonni a csapatait. A csádiak, a nigeriekhez hasonlóan, az amerikai katonákat már korábban hazaküldték. Az ok: a kétezres években a térséget vérbe borító dzsihádista felkelések leverésében nem nyújtottak kellő segítséget, a franciákkal kötött posztgyarmati megállapodás pedig idejétmúlttá vált mára.

Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy Csád hiába vágyik önállósodásra, külföldi katonai jelenlét továbbra is lesz. Nigerben, Maliban és Burkina Fasóban már ott vannak az orosz zsoldosok. Moszkva Csádba vágyik, ennek jele, hogy januárban Mahamat Déby még ideiglenes államfőként látogatott Moszkvába, ahol a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélés előtt amúgy kicsit meggyűlt a baja a tolmácsgéppel.

Mahamat Déby annak az Idriss Débynek a fia, aki húsz évig vezette Csádot, és 2021-ben gyilkolták meg, amikor az elnök maga vezette a csádi csapatokat az északi iszlám lázadók elleni hadjáratban. Több mint kétéves átmeneti időszak után a 2024-es elnökválasztást Mahamat Déby 61 százalékkal húzta be. Ez nem is olyan jó eredmény annak fényében, hogy legnagyobb ellenfelét a kormányerőkkel vívott harcban a választás előtt nem sokkal meggyilkolták, de erről majd később.

Az elnöki intézménnyel szemben a parlamentnek olyan őrült nagy jelentősége nincs, tekintve, hogy mindenről az elnök dönt, ennek megfelelően az utolsó választást 2011-ben tartották. Az elnök pártja, a Hazafias Megmentési Mozgalom a szövetségeseivel 134 helyet szerzett a 188 fős parlamentben, a bő kétharmados többség a Holdról is látszott.