Továbbra sem tudni, miért megy 200 magyar katona Csádba

honvédség
február 02., 05:03

A csádi misszió múlt hét végén Orbán Gáspár oszlopozásával került ismét a figyelem középpontjába. Bár a miniszterelnök fiának a művelet előkészítésében betöltött szerepe egészen sokat elárul az ország működéséről, a csádi szerepvállalás hivatalos kommunikációjából sok mindenre nem kapunk választ.

photo_camera Orbán Gáspár Csádban, épp nem egy oszlop mögött. Forrás: tribuneechos.com

A misszió elindítását a kormánykommunikáció főként a csádi elnöknek itthon be sem mutatott, így leginkább az internetes csaló nigériai hercegre hajazó meghívóleveléhez kötötte.

Mahamat Idriss Deby ideiglenes csádi elnök a világ egyik legelnyomóbb rendszerét működteti, a lakosság körében nem igazán népszerű.Igaz, hogy Csád a környező országokhoz képest stabil, de ettől még nem a béke szigete, nincs rend, puccsok pedig rendszeresen előfordulnak a térségben, így megvan a kockázata annak, ha a magyar művelet indítását egy személyben a csádi elnökhöz kötik.

Akármennyire is más világ Afrika, egy katonai misszió indítását a világon mindenhol meg kell magyarázni a helyi elitnek, a helyi lakosságnak, és az adott országban jelentős érdekekkel rendelkező külső szereplőknek is. Információink szerint a magyar művelet ilyen jellegű előkészítése meglehetősen hiányos, a helyiek sem értik, miért jön ide egy újabb ország hadereje. A megfelelő helyi tájékoztatás hiánya pedig végső soron azokat fogja hátrányosan érinteni, akik ott vannak a helyszínen, magyar orvosokat, katonákat, humanitárius szakembereket.

t


Honvédségi emberkísérlet erőpróba

Bár korábbi cikkünkben azt írtuk, bizonytalanná vált, hogy a honvédség beugrik a csádi misszióba, most már úgy tűnik, hogy mégis mennek. Honvédségi források szerint Szolnokon folyik a felkészülés és a tervezés, és várhatóan áprilistól tényleg magyar katonák fognak szolgálni Csádban. Katonai szempontból azonban továbbra is nehezen érthető és magyarázható az egész csádi kaland.

Honvédségi források szerint érezhető a törekvés arra, hogy a HM vezetése leszámoljon a „honvédség mint szociális intézmény" jelenséggel, és növeljék a műveletben bevethető katonák honvédségen belüli arányát.

A „katonák szagoljanak puskaport" elképzelés védhető is lehet a honvédség vezetése részéről, viszont a csádi minden más jelenlegi missziónál kockázatosabb.Amióta az iraki és afganisztáni missziók lezárultak, nincs igazán veszélyes környezetben honvédségi misszió. (Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a tavaly májusban Koszovóban történteket, és azt sem, hogy a balkáni helyzet inkább élesedni, mint nyugodni fog, mindezzel együtt a csádi helyzetet nem lehet összehasonlítani a koszovóival.)

A francia tapasztalatok is nehéz terepet vetítenek előre: csúcsidőben a francia haderő körülbelül 3500 fővel volt jelen, ebből több százan foglalkoztak csak logisztikai feladatokkal, a két francia tábor közt konvojjal körülbelül egy hét volt az út. Ehhez képest a Csádba kiküldhető honvédek számát kétszázban maximalizálták.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.