A bizonyítékok elegendők lettek volna ahhoz, hogy elítéljék Donald Trumpot a 2020-as választás után történtekkel kapcsolatos vádak miatt – írta kedden nyilvánosságra hozott jelentésében Jack Smith különleges ügyész. (Akinek van kedve, ide kattintva elolvashatja az eredeti, 137 oldalas szöveget.)

A megválasztott elnököt azzal is vádolták, hogy több tucat kényes aktát tárolt floridai mar-a-lagói rezidenciáján, és akadályozta a kormány erőfeszítéseit azok visszaszerzésére. Trump visszatérése miatt azonban mindkét ügyet ejtették, egy hatályos jogszabály értelmében ugyanis az igazságügyi minisztérium nem emelhet vádat hivatalban lévő elnök ellen – de a ciklus után újraindulhatnak a vizsgálatok.

„A minisztérium álláspontja, miszerint az alkotmány tiltja az elnök elleni vádemelést, kategorikus, és nem függ a vádban szereplő bűncselekmények súlyosságától, a kormány bizonyítékainak erősségétől vagy a vád érdemi részéről, ami mögött a hivatal teljes mértékben kiáll” – írta Smith.

„Valójában, ha Trumpot nem választották volna újra, a hivatal szerint az elfogadható bizonyítékok elegendők lettek volna az ítélethozatalhoz.”

A jelentésben a New York Times szemléje szerint Smith nemcsak a szabad és tisztességes választások eredményének megfordítására tett erőfeszítésekkel vádolta Trumpot, hanem azzal is, hogy a választások napja és 2021. január 6. között eltelt „kaotikus hetekben következetesen a vélt ellenfelei elleni erőszakra” buzdított. A január 6-ai ostromkor Trump fanatikus hívei behatoltak a Capitoliumba, a támadás során négy betolakodó és egy rendőr meghalt. A betolakodók nagyjából másfél millió dolláros kárt okoztak.

A vizsgálat során több mint 250 embert hallgattak meg, és több mint 55 tanútól szereztek be vallomást. Smith konkrétan Trumpot tartotta felelősnek a történtekért, és példátlan bűncselekménynek nevezte, hogy az elnök „a hatalom megtartása érdekében megváltoztatta volna a választások törvényes eredményét”. Idézett a zavargásban való részvétellel megvádolt emberek vádirataiból, közülük többen azt mondták, Trump nevében cselekedtek. Smith írt az épületben szolgáló rendőrök vallomásairól is, szerintük ha a tüntetők elkapják a Kongresszus munkatársait is, még többen meghalhattak volna.

„Mit fognak tenni valaki mással, aki talán egy alkalmazott, egy képviselő vagy a sajtó munkatársa? Mit fognak velük tenni? Tudja, mi elviseljük a verést, de nem vagyok biztos abban, hogy ők is” – mondta az egyik tiszt. A biztonsági szolgálat tagjai közül többen poszttraumás stressz szindrómában szenvednek. Különösen erős ez a részlet annak fényében, hogy Trump többször beszélt arról: kegyelmet adna a zavargások miatt elítélteknek.

A jelentés részletezte a nyomozás kihívásait is, az elnöki mentelmi joggal kapcsolatos jogi harcoktól kezdve addig, hogy Trump „befolyását és követőit a közösségi médiában tanúk, bíróságok és a minisztérium alkalmazottai ellen fordította”. Smith szerint a legnagyobb kihívás mégis az volt, hogy az eljárás a választási kampánnyal párhuzamosan zajlott.

„Az, hogy Trump bejelentette elnökjelöltségét, miközben két szövetségi büntetőeljárás is folyamatban volt, példátlan kihívást jelentett az igazságügyi minisztérium és a bíróságok számára. A különleges ügyész kinevezésének és a hivatal munkájának időzítése és körülményei miatt elkerülhetetlen volt, hogy a büntetőjog és az igazságszolgáltatás szabályos folyamatai párhuzamosan folyjanak a választási kampánnyal”.

Bár voltak olyan találgatások, hogy a jelentés új részleteket fog tartalmazni a vádiratban említett segítőkről, például Jeffrey Clarkról, az Igazságügyi Minisztérium egy korábbi tisztviselőjéről és Rudolph Giulianiról, Trump ügyvédjéről, ezek nem voltak igazak. „Mivel a hivatal nem jutott végleges következtetésekre, és Trumpon – a bűnszövetkezet vezetőjén és tervezett haszonélvezőjén – kívül senki más ellen nem kért vádemelést, ez a jelentés nem részletezi bővebben a további személyek előzetes értékelését” – írta Smith. „A jelentés nem értelmezhető úgy, hogy Trumpon kívül bármely konkrét személyt bűncselekmény elkövetésével vádolna, és nem értelmezhető úgy sem, hogy bármely konkrét személyt felmentene.”

Trump ügyvédei végig harcoltak a jelentés nyilvánosságra hozatala ellen, szerintük az nem több mint „politikai bérgyilkossági kísérlet, aminek egyetlen célja az elnöki átmenet megzavarása”. Trump kedd hajnalban a közösségi médiában reagált a jelentés nyilvánosságra hozatalára, Smith ügyészt „elmebetegnek” nevezte, és ragaszkodott ahhoz, hogy a vád politikai indíttatású.

„Jack béna ügyész, aki nem tudta elérni, hogy az ügyét tárgyalják a választások előtt, amiket elsöprő fölénnyel nyertem meg”

– írta Trump. „A SZAVAZÓK DÖNTÖTTEK!!!” Trump korábban ígéretet tett arra, hogy amint hivatalba lép, el fogja bocsátani a különleges ügyészt, aki viszont időközben lemondott.

A másik, bizalmas dokumentumok tárolására vonatkozó ügyben is készített a minisztérium jelentést, ezt azonban nem adták ki, mert Trump két társa ellen még folyamatban van az eljárás. Walt Nautát, Trump segítőjét és Carlos De Oliveirát, a mar-a-lagói ingatlan vezetőjét azzal vádolják, hogy segítettek Trumpnak elrejteni a dokumentumokat. Ügyvédeik azzal érveltek, hogy Smith teljes jelentésének nyilvánosságra hozatala befolyásolhatja a jövőbeli esküdtszéket és a tárgyalást.

Trump így is az amerikai történelem első elnöke lesz, aki bűncselekményért jogerősen elítéltként lesz az Egyesült Államok elnöke. A bíróság korábban bűnösnek találta a Stormy Daniels pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénz ügyében, de tekintettel közelgő elnökségére, mindenfajta jogkövetkezménytől eltekintettek.