Szabályosan kanyargó bronzkaka emlékeztet a január 6-i zavargásokra. Trump kegyelmet adna a behatolóknak.

Szerinte ez ugyanis befolyásolhatja a választásokat.

A megosztott testület odáig nem ment el, hogy megállapítsa, felkelés volt-e Trump részéről a Capitolium ostroma. Inkább arra szorítkoztak, hogy meghatározzák, jogában áll-e az államoknak, hogy eltiltsanak egy elnökjelöltet az indulástól.

De Trump várhatóan fellebbezni fog a mostani döntés ellen is.

Jack Smith ügyész teljesen átugorná az alsóbb fokú bíróságokat, elkerülve, hogy csússzon a márciusra kiírt tárgyalás.

Ez az első amerikai bírósági döntés, ami kimondja, hogy az elnökök ellen ugyanúgy lehet büntetőeljárást indítani, mint bármely más állampolgár ellen.

A volt elnök szájzárrendeletet emleget, miután a január 6-i puccskísérletével kapcsolatos kijelentései bírósági korlátozását kezdeményezték az ügyészek.

Szinte naponta becsméreli a bírót, az ügyészeket és a leendő tanúkat.

Jack Smith ügyész tudatosan szűkre szabta vádiratát, hogy csak azokat a pontokat tartalmazza, amiket szinte bizonyosan kétséget kizáró módon tud bizonyítani. Ráadásul egy Trumppal nem rokonszenvező város Trumppal kicsit sem szimpatizáló bírója előtt zajlik majd az eljárás.

Ügyvédei szerint a bírónak szűkebb körű végzést kellene hoznia, ami csak az érzékenynek minősített anyagok nyilvánosságra hozatalát tiltaná meg.

Ha beidézik, igazat fog mondani.

Miután Trump fenyegetőzni kezdett, fennáll a veszély hogy tanúkat félemlít meg a nyomozati anyag titkos részeinek nyilvánosságra hozásával.

A volt amerikai elnök négy hónapon belül harmadszor állt a bíróság elé, most a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozása miatt.

A volt elnök elleni vádirat megemlít, de név szerint nem nevezi meg a feltételezett tettestársakat, de a leírások egyeznek több olyan emberrel, akik fontos szerepet töltöttek be Trump kampányában.

Négy hónapon belül ez a harmadik alkalom, hogy a 77 éves volt elnök ellen vádat emel az ügyészség.