Kormányinfó az Alaptörvény-módosítás benyújtása után

Vitályos Eszter beszélt a kormány adócsökkentő csomagjáról, miszerint

• a gyerekek után járó adókedvezményt megduplázzák: 1 gyerek után 20, 2 gyerek után 80, 3 vagy több gyerek után 200 ezer forintot lehet levonni a szülők adójából,
• a CSED és GYED teljes jövedelemadó-mentes lesz,
• a 2 vagy többgyerekes anyák pedig teljes jövedelemadó-mentességet kapnak. Idén októbertől a háromgyermekesek egy lépésben, a kétgyermekesek pedig 2026 januárjától lépcsőzetesen kapják meg ezt a lehetőséget.

A kormány döntött szerdán arról is, hogy kibővítik az adócsökkentési programot, 2026. január 1-től nem kell fizetnie szja-t a 30 év alatti, egy gyermeket nevelő anyáknak sem. Ezután felsorolta az infrastrukturális- és oktatási fejlesztéseket.

Az Origó kezdte a kérdéseket. A tojás, a tejföl, a vaj és a liszt árréséről érdeklődtek, hogy mekkora lehet. Gulyás azt mondta, nem tud pontos adatokat mondani, mert üzleti titokról van szó, de Gulyás szerint ezeknél a termékeknél 10 százalékos árcsökkenéssel lehet számítani. Gulyás szerint azt fogjuk tapasztalni, hogy az árak vagy nem nőttek, vagy csökkentek, vagy jelentősen csökkentek. Azt remélik, ezek a döntések elegendők lesznek ahhoz, hogy egy rossz folyamatot visszafordítsanak. De vannak még eszközök, amiket az EU-ban ma alkalmaznak. Ha valamelyik kereskedő más területen jelentősen emelne a profitján, akkor lépni fognak.

Ukrajna EU-csatlakozásáról azt mondta, érdem alapú csatlakozás helyett önkéntessé teszik a folyamatot. A Nyugat-Balkánt évek óta váratjuk, akik pedig nyilvánvalóan nincsenek abban a helyzetben, ami alapján csatlakozhatnának, ott próbálunk irreális határidőket szabni – mondta Gulyás, aki szerint még a héten tájékoztatást adnak az ügyben bejelentett véleménynyilvánítás részleteiről.

Gulyás Gergely az árszabályozás után a háborúról is beszélt. Azt mondta, miután az USA a háború oldaláról a béke oldalára állt, alapvető változások következtek be. A tűzszüneti javaslatnak örül a kormány, szerintük ha az Európai Bizottság már nyáron elfogadta volna Magyarország javaslatát, emberek százezrei maradtak volna életben. Ukrajna azóta rosszabb helyzetből kénytelen tárgyalni, fél évet elvesztegettünk. Gulyás szerint nehéz lesz a háború közben egy végleges tartalmú békét megkötni, előbb fegyverszünet kell. Gulyás szerint az Európai Parlament tegnapi határozata értelmetlen, a háború folytatását támogatják. Azt mondta, szomorú, hogy a Tisza Párt ebben vezető szerepet visz.

Szerdán volt kormányülés, Gulyás Gergely az árrésszabályozás helyzetéről beszélt először. A rendelet március 17-én lép hatályba, a háború végéhez közeledve az indokolatlan áremelkedéseknek véget kell vetni. „Ahol a profit mértéke 10 százaléknál nagyobb volt, ott az áraknak csökkennie kell, ahol pedig ennél kisebb volt, ott nem emelkedhetnek az árak” – mondta, hozzátéve, hogy a jövő hét második felétől ellenőrizni is fogják ezt.

A többi termék árát is nézni fogják, pont azért, hogy ne ezeken kompenzáljanak a kereskedők.

Ha így teszik, a kormány ott is be fog avatkozni. Gulyásék nem háborúzni akarnak a boltokkal, de azt mondta, nem riadnak vissza szigorúbb szabályoktól sem. A tojás, a tejföl, a liszt és a tej esetében várnak jelentős árcsökkenést.

Az élelmiszer-infláció a vártnál sokkal rosszabb, 7 százalékos volt az elmúlt hónapban, válaszul a kormány tízszázalékos árrést vezetett be harminc alapvető élelmiszerre.

„Nem örülünk annak, hogy ismét adminisztratív intézkedésre kerül sor, de az árréskorlátozás talán a piaci folyamatokat legkevésbé megzavaró állami megoldás. Bővebbet csak azután tudok mondani, ha megjelent a jogszabály” – ezt Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke mondta az mfor.hu kérdésére, hogy mit okoz az árrésstop.

A cikk folytatódik

„Életemben nem hallottam olyanról, hogy felfüggesztik valakinek az állampolgárságát, nem tudom szavakba önteni, hogy ez mennyire megdöbbentő. Nem akarom dramatizálni, de ez abszolút a 40-es évek sötétségére emlékeztet. Ez a jogszabályba öntött tömör rosszindulat” – mondta egy névtelenséget kérő jogász a 444-nek a Fidesz tervezett alaptörvény-módosításáról. Ennek értelmében ugyan senkit nem lehet megfosztani a születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától, de fel lehet azt függeszteni, ha az adott személynek másik állampolgársága is van.

A szabály nem vonatkozik a „szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgáraira”, vagyis az EU- és az EGT-tagállamokéira, magyarázza a jogász. Többen is keresik a nemzetközi példákat, de nem találják, úgyhogy jelen állás szerint ez hungarikum.

A cikk folytatódik

Orbán Viktor az évértékelő beszédében jelentette be, hogy újabb Alaptörvény-módosítás lesz. Az Alaptörvénybe bekerülő újabb, „legfontosabb” pontokat most fel is sorolták:

• „A javaslat a családokról szóló cikkben rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő”, ezt egy bibliai utalással együtt fogalmazták bele, miszerint „az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet”.
• „Alaptörvényi védelmet kap a készpénzhasználat: mindenkinek joga van ahhoz, hogy készpénzzel fizessen.”
• „Gyermekeink védelménél semmi nem lehet fontosabb, így a módosítás része, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
• „A javaslat felfüggeszthetővé teszi a magyar állampolgárságát annak a többes állampolgárnak, aki Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent. Akinek felfüggesztik az állampolgárságát, az kiutasítható Magyarország területéről.”
• „A módosítás tartalmazza, hogy Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.”

A benyújtott alaptörvény-módosítás szigorítja azt is, hogy a kormány mikor térhet el kihirdetett veszélyhelyzetben a hatályban lévő törvényektől. Idáig akár egy kormányrendelettel is felfüggeszthettek veszélyhelyzetben törvényeket, a jövőben azonban ezt csak akkor tehetik meg, ha ez az Országgyűlésben kétharmados többséget kap.

A cikk folytatódik