Még mindig a háború és az inflációs válság előtti szinten a magyar boltok forgalma

Nemcsak Magyarországon, az Európai Unió egészében is nehéz időszakot élnek át a kiskereskedelmi szereplők, ezt erősítik meg az Eurostat és a KSH idén márciusi forgalmi adatai. Az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése, illetve a már 2021 végén megindult, de 2023 elejére tetőzött infláció hatására a kiskereskedelem forgalma évek óta lényegében stagnál. Az első két év kisebb-nagyobb visszaeséseket hozott – nálunk 2023-ban csaknem 8 százalékkal zuhant –, és az azóta eltelt időszakban sem nőtt meg az európaiak, így magyarok vásárlókedve sem.

Ezt jól jelzi, hogy idén márciusban a kiskereskedelmi forgalom az Európai Unió egészében éppen csak meghaladta a 2021-es havi átlagot, ezen belül az eurózónában el is maradt attól (az adatközlésből Csehország, Görögország és Románia kimaradt, ők később közlik ezt a statisztikát).

Látszik, hogy három apró, illetve kicsi, emiatt az uniós statisztika egészére csekély hatással bíró ország áll az első három helyen. A nagyobb uniós tagállamok, illetve jelentősebb európai gazdaságok közül csak egy, Lengyelország kiskereskedelmi forgalma nőtt 5 százaléknál jobban 2021-hez képest. Fontos viszont, hogy az olasz kivételével mindegyik nagy európai gazdaság mutatója pluszban van.

A magyarországi kiskereskedelmi forgalom még nem érte utol a 2021-es szintet, a mutatója a közép-európai rendszerváltó országok közül a legrosszabb – ahogy írtam, a cseh adatot még nem ismerjük –, és a régióból is csak Ausztriát előzzük meg ebben a hosszabb távú kitekintésben.