Már nemcsak a gyülekezési, de a nagytakarítási törvény ellen is szól a keddi tüntetés

Szalay Kriszta is köszöni mindenkinek, hogy kitartanak. Megismétli, amit a legutóbbi tüntetésen is mondott, amikor felszólalt: nincs kétharmad. Hogy néz akkor ki az ország? Van 9 millió 540 ezer ember, és őket 135 icike picike ember "képviseli", megmondják, hogy hogy kell gondolkoznunk, mit kell éreznünk.

"Csak gondoljatok bele: ők most megalkottak egy klubot, és nem tudják, hogy egy ukrán meleg ember írta a történetét.

Ez a 135 ember megmérgezte az országot. És megmérgezik azokat is, akik velük vannak. Beteggé teszik az országot. És rengeteg ember haláláért is felelősök (rák, szívbetegség, stb.). Ez az ő igazi bűnük.

Őrület, hogy ebbe mi bele lettünk rántva. Egy életünk van, az is rövid, nem hagyhatjuk, hogy tönkretették."

Érzi a felszabadulás, a tettek energiáját - mondja. "Van esélyünk, tök mindegy, most írt hányan vagyunk. Érzem, hogy elindult a lüktetés" - mondja Szalay Kriszta.

Márkus Tamás, a vasárnapi tüntetés szervezője szerint fontos hangsúlyozni, hogy a civilek ereje az összefogásban rejlik. Szerinte a legfőbb dolog a kitartás. Arra kér mindenkit, hogy keressenek másokat, akikkel közösen szerveződhetnek.

Ő is így kezdte, és tudja, hogy sokan félnek és dühösek. "Merítsetek erőt ezekből az érzelmekből. Határozott, békés, kitartó munka kell ehhez. Egy valamit nem szabad: abbahagyni."

Nem hagyjuk abba, skandálják a résztvevők.

A Graphisoft alapítója cégvezetőként azt vallja, hogy csak a gyenge főnök nem tűri a kritikát. Orbán szerinte ilyen, és egyre többet hibázik. "Nekünk az jelenthet vigasztalást, hogy ez már nem tarthat sokáig... Ki kell bírunk és ki kell tartanunk."

"Szabad választás nem lesz'" - mondja Heindl. "De egy nem szabad választáson is kénytelen engedni az ellenzéket nyerni a rezsim, ha azt érzik, hogy számukra nagyobb veszélyt jelent a választás elcsalása, mint az elvesztése."

Minél többen lépnek fel szerinte, annál nagyobb ennek az esélye. "Mert a népakarat így vagy úgy, de érvényesülni fog. A legfontosabb a szívós eltökéltség, hogy a jogaikat soha ne adjuk fel."

Heindl Péter következik, aki a NER plakátjait írta át korábban, és minden szerdán civilekkel tiltakozik Pécsen a szabadságért (pénteken egyébként Siófokon lesz hasonló). (Heindlt idén ítélték el másodfokon, mert piros festékkel javított ki egy gimnázium udvarába kihelyezett CÖF-ös óriásplakátot.)

Heindl mindenkit üdvözöl a vidéki ellenállók nevében, előtte a zebrán táncolnak a színpad előtt. Mint mondja, Pécsett elég gyakran vannak amúgy tüntetések, 2011 óta - mondja.

A pécsi tüntetésekről mesél, amit helyi nők hirdettek meg, ők fehér pólóban, némán demonstrálnak, addig, amíg az elnyomó intézkedéseket vissza nem vonják. És egyre többen vannak.

Heindl jogászként szabad választásokat követel, mert szerinte a kormány ezt vette el a társadalomtól, hogy az Orbán-klán és körei szabadon lophassanak tovább, napról napra.

"Addig nem nyugszik, amíg ezt példátlan jogfosztás meg nem szűnik hazánkban."

De az Orbán-rezsim nem enged, pánikba esett, ezért újabb elnyomó intézkedéseket hoz. Azt kell tehát érezniük, hogy mi sem engedünk.

Túl sok volt a múltkor a beszéd? Mások szerint túl sok a zene. Milyen akkor egy jó tüntetés? - kérdezi Hadházy.

"Az a jó tüntetés, ami minél tovább tart, mert az mutatja az elszántságot."

De nem lehet csak beszédeket hallgatni. De. Ma sokkal fontosabb lenne, hogy akik oldalt állnak, menjenek a színpad elé, mert ha elegen vannak, a rendőrségnek le kell zárni az utat. Amit legálisan meg lehet tenni. Többen el is indulnak arrafelé. De még nem zárták le az utat.

Nem az autósoknak akarnak kiszúrni, hanem erőt akarnak demonstrálni a követeléseik eléréséhez - mondja Hadházy.

Simkó Edit arra hívja fel a figyelmet, hogy azok se hagyják abba a tiltakozást, akik már elhagyták az országot.

Az is fontos szerinte, hogy néha az ember áldozatot hozzon, ha eredményt akar elérni. "Ha felveszel egy kockás i gettó, és elénekled a Grundot, arról még nem történik semmi".

Tudni kell nemet mondani a hatalomnak - jelenti ki.

Hadházy még egy dolgot felhoz: szép csendben, egy rendelettel elintézte a kormány, hogy a kínai arcfelismerő rendszert bármikor, bármilyen szabálysértésnél használni lehet.

"Ezzel megvalósult 1984 Magyarországon."

Van-e eredménye annak, amit csinálnak? Hadházy szerint van.

"Két hónap alatt nem aludt ki az ellenállás lángja."

Fiatalok jelentek meg a tüntetéseken, tömegesen. Ez is egy eredmény, mert ettől ijed meg igazán a hatalom. És olyan ismert emberek, akik korábban távoli tartották magukat a politikai rendezvényektől, már nem így tesznek, ez is hatalmas eredmény. És természetesen alapvető eredmény, hogy 30-40 ezren békésen tüntettek.

Mi látszódott ebből a propagandasajtóban? Nem sok.

Azért beszél erről Hadházy, mert szerinte egy tüntetés ereje abból látszik, hogy mennyit látnak belőle, akik nem voltak ott. Amikor a rendőrség azzal indokolta egy tüntetés betiltását, hogy nem voltak elegen, miközben több ezren voltak a hídon, akkor abból lehet tudni, hogy a el akarja hallgattatni az elégedetlenséget.

Pont Pétert ma alkotmánybírónak nevezték ki, emlékeztet Hadházy - nagyon kifütyülik. Mármint Poltot. Hadházy szerint egyre több olyan dolog történik, ami miatt tömegeknek kéne az utcán lenniük. "Ez nem a Harcosok klubja, hanem a Sarcosok klubja" - tette hozzá.

A tüntetés előtt valaki megkérdezte tőle, hogy vajon fogják-e használni is a törvényt, vagy csak ijesztgetnek vele? "Nem tudom, mikor jön el a pont, amikor mindenki rájön, hogy ezek mindent meg mernek tenni" - mondja Hadházy "Követeljük a technofasiszta törvény visszavonását. És nem hagyjuk abba."

Hadházy Ákos kezdésként megköszönte, hogy többen jöttek el, mint egy héttel ezelőtt. Legutóbb még egy néma tüntetést ígért mára, de aztán "jött egy törvény, ami mindent megváltoztatott". Azt mondja, mostanra nagyjábólnezer főre duzzadt a tömeg.

Miért itt vagyunk ma?

A rendőrség a könyvhétre hivatkozott, emellett "itt van a diktátortalálkozó, annak az útvonala ment volna arra, amerre a tüntetés szokott lenni."

De a jövő héten ugyanott lesz, a Ferenciek terén a tüntetés, ígérte.

Kezdésre megtelt a Fővám tér, ez pár száz embert jelent, de ők nagyon lelkesen hallgatják a felvezető zenét.

Hadházy Ákos a 444-nek azt mondta, jelenleg sokkal rosszabb a közpolitikai helyzet, mint akár csak egy héttel ezelőtt volt. "Az persze sokat ad, hogy vasárnap tízezrek voltak kint a Kossuth téren, de az kevésbé, ha az ellenzék vezető ereje azt nyilatkozza, hogy úgysem lehet ezt a törvényt megakadályozni."

Hadházy szerint más most a helyzet, mint a gyülekezési törvény elfogadásakor, akkor láthatóan sietett a kormány, most viszont húzzák az időt. "Ez azért lehet, mert meglepte őket az, hogy mennyien tiltakoztak akkor, és hogy ez a tiltakozás azóta is kitart. Ha az ő fejükkel gondolkozom: valószínűleg úgy vannak vele, hogy el lehet ezt húzni, a nyár elejéig, akkor majd kisebb lesz a figyelem. Sőt, az is elképzelhető, hogy az utolsó pillanatban még belematatnak majd a törvénybe, ahogy máskor is történt már" - mondta.

Felpuhítják?

„Dehogy, még keményítenek rajta."

„A szokásos keddi tüntetésen vagyok" - magyarázza a telefonba egy férfi, nagy lendülettel érkezik meg. Ez egyébként jól jellemzi a helyzetet: a Fővárosi téren főleg olyanok állnak, akik az elmúlt hetekben folyamatosan kijártak tüntetni, már nem csak a zebrát ismerik fel az emberek, összeszokott a társaság. Tömegek nincsenek, aki viszont van, azt mondja, tényleg nem akarja abbahagyni a tiltakozást.

A nagytakarítási törvény ellen először a saját magát éppen felszámoló Momentum szervezett tüntetést a Szuverenitásvédelmi Hivatal elé (amit aznap reggel még vörös festékkel is leöntöttek), ám azon az eseményen nem voltak túl sokan.

Vasárnapra viszont egy egyetemista, Racskó Ádám jelentett be tüntetést a Kossuth térre, ahová már tízezrek mentek ki, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítése ellen tiltakozzanak.

Az esemény ugyan deklaráltan mentes volt a pártpolitikától, a szervezők azonban még a hivatalos program kezdete előtt a színpadra hívták Hadházy Ákost, elmondásuk szerint ugyanis ők maguk is a független országgyűlési képviselő által hétről hétre szervezett megmozdulásokon ismerkedtek össze, ott kapták a lendületet. Hadházy beszédében jelezte: ő továbbra is tüntet keddenként, addig nem is hagyja abba, amíg rajta kívül lesz még néhány ember, aki tiltakozik.

De nem nagyon akart válaszolni:

Szinte napra pontosan két hónappal ezelőtt, március 18-én szavazta meg az Országgyűlés (rohamtempóban) a Pride betiltását lehetővé tevő törvényt.

Azonban a tavaszi nagytakarítás nem állt meg, csak kicsit belassult: a múlt héten azonban Halász János (Fidesz) benyújtotta A közélet átláthatóságáról címet viselő törvényt, ami ellehetetlenítené a független sajtót és a civil szervezeteket is (a törvényről szóló vita jelenleg is zajlik a Parlamentben).

Hadházy Ákos a mai tüntetésről azt írta:

„Ha bárki azt gondolta volna, hogy mindent azért a Fidesz sem mer meglépni, az nagyot tévedett. A cinikusan »közélet átláthatóságáról« nevet viselő sajtógyilkos törvénytervezet egyértelmű bizonyítéka, hogy igenis mindent megtesznek, ha hagyjuk. Mindent átvesznek az orosz mintából, aminek szükségét érzik a hatalom megtartása érdekében. Hetek óta arról beszélünk a tüntetéseken, hogy a Pride betiltása, a kínai arcfelismerő rendszer bevezetése ellenzéki tüntetők ellen csak a kezdet. Egy olyan folyamat első lépése, amely illegalitásba kényszeríti a teljes független sajtót és a civil szervezeteket, de akár politikusokat és pártokat is ellehetetleníthet. Beláthatatlan következményei lesznek, ha ebbe beletörődik a magyar társadalom és nem áll ki a putyinizálódás ellen, nem követeli ezeknek a törvényeknek a visszavonását. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk! ”