Új fiatal férfi-típus lepte el a városokat és a TikTokot.

• Matchát isznak – lehetőleg valamilyen alternatív tejjel –,
• feminista irodalmat lapozgatnak látványosan – Sylvia Plath-tól Jane Austenen át Susan Sontagig – ,
• Labubut csatolnak karabinerrel a nadrágjukhoz,
• vászontáskájukban vezetékes fülhallgatót,
• analóg fényképezőt és Clairo-bakelitet hordanak magukkal,
• croppolt pólóban és térd alá érő jortban járnak,
• opcionálisan kis bajusszal, karika fülbevalóval és gyöngysorral.

Ők a performatív férfiak, vagy ahogy az angol hívja, performative male-k. Budapesten még ritkaságszámba mennek, de napközben a Madách téren láthatjuk őket jeges matchát keresztbe tett lábbal szürcsölgetni, este pedig a Margit körúton egy Club-Mate vodkával és tekert cigivel a kezükben analóg fotózni. Aki még nem találkozott ilyennel, annak mutatjuk a Seattle-i performatív férfi verseny összefoglalóját :

Igaz, ez a verseny a szándékos túltolása a jelenségnek, de a típus nagyon is létezik. Első pillantásra a performatív férfi a toxikus maszkulinitás tökéletes ellentéte, köszönőviszonyban sincs a fiatal férfiak körében népszerű Andrew Tate-féle alfahímmel. Beszél a terápiáról, kacérkodik a női energiákkal, néha még akár a körmét is kifesti. Ők azok a kedvesnek tűnő fiúk, akik kapcsolatban vannak érzékeny oldalukkal, nyitottnak mutatkoznak a nők érzéseire, és szerintük úgy tudnak kapcsolódni hozzájuk, ahogy a hagyományosan férfias kinézetű gym brók és podcast brók nem.

Csakhogy a felszín alatt ugyanaz a motiváció: a kontroll, elismerés, a státusz és a nők meghódítása, csak most cuki kulcstartók és gondosan beállított fények kíséretében tálalva.A performatív férfi valójában nem jobb emberré akar válni, csak jobbnak akar látszani.