Emmanuel Macron francia elnök péntek estig megnevezi az ország új miniszterelnökét, kevesebb mint két éven belül a hatodikat. Az előző miniszterelnök, Sébastien Lecornu 27 nappal a kinevezése után lemondott, de Macron felkérte, hogy vezesse az új miniszterelnök megtalálását célzó tárgyalásokat, vagyis találjon a töredezett francia parlamentben elég szavazatot az ehhez szükséges többséghez.

Lecornu a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártokat leszámítva mindenkivel asztalhoz ült, és szerdán már arról beszélt, szerinte sikerül dűlőre jutni, mert a legtöbb párt nem szívesen tartana most előrehozott választásokat. Ha nem tudnak új miniszterelnököt választani, Macronnak két lehetősége marad: vagy új parlamenti választásokat ír ki, vagy lemond.

Hogy jutottunk ide?

A 2024-es európai parlamenti választásokon Franciaországban nagyon jól szerepelt a szélsőjobb, Marine Le Pen pártja, ezért Macron váratlanul előrehozott választásokat írt ki arra a nyárra. A választás három, nagyjából egyenlő méretű blokkot hozott a törvényhozásba: a szélsőjobbot, a szélsőbalt és Macron centrista erőit.

Bár Franciaországban a miniszterelnököt a köztársasági elnök jelöli, bírnia kell a parlamenti többség támogatását. Ez ebben a felállásban egyáltalán nem könnyű, a különböző táborok között ugyanis erős ideológiai ellentétek vannak.

Mi a baj?

Az új miniszterelnök elsődleges feladata a jövő évi költségvetés elfogadtatása lenne. Franciaország GDP százalékában kifejezett államadóssága kétszerese az EU által előírt maximumnak, vagyis mindenképpen megszorításokra lenne szükség, ami ellen óriási tiltakozások vannak az országban.

A pártok abban nem értenek egyet, hogy mit kéne máshogy csinálni (abban, hogy valamit nagyon máshogy kéne, mert ez így nem lesz jó, széles egyetértés van).

A szélsőséges pártok új elnökválasztást követelnek, amit jelen állás szerint valószínűleg a szélsőjobb nyerne. Rendesen 2027-ben lenne választás. Erről az egész helyzetről legutóbb itt írtunk bővebben. (via Guardian)