Újabb országjárást jelentett be Magyar Péter

A valódi rendszerváltás a szívekben történik, mondta Magyar. Egy működő és emberséges Magyarországhoz mindenkire szükség lesz. Arra hív, hogy bármilyen uszítás, gyűlölet, fenyegetés, hazugság jön, mindig maradjanak békések, és mutassák meg Magyarország szebbik arcát. Alig több mint 170 nap múlva egy szabad és mosolygós országban ébredünk, de ehhez szükség van egy nagy adag hazaszeretetre. November 4-ig minden magyar a hősökre emlékezik. November 5-én pedig elindítják a legfontosabb országjárást, indul az út a győzelembe.

Ezt a választást az emberséges Magyarország és a Tisza meg fogja nyerni. Nem kicsit, hanem nagyon. De ahhoz, hogy ez a győzelem akkora legyen, hogy Brüsszelből, Washingtonból és Moszkvából is látható legyen, mindenkit meg kell szólítani.

A pártelnök köszöni, hogy hívei méltók ötvenhat örökségéhez. Kevesebb mint hat hónap múlva választ az ország. Nem a török császár, nem a digitális harcosok, nem hologramok, Brüsszel, Moszkva, Washington dönt, hanem a magyar nép válaszol ezelre a kérdésekre. Kelet vagy Nyugat? Korrupció vagy becsület? Türk tanács vagy Európa? Propaganda vagy igazság? Embertelenség vagy emberség? Gyarmat vagy szabad Magyarország? Fidesz vagy Tisza?

Nem nézői, hanem főszereplői és alakítói vagyunk a változásnak. Közösen írjuk Magyarország történelemét, ne bennem higgyetek, magatokba higgyetek, Érezzétek a közösség erejét, a szabadság hangját. A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem, és mi ma már nem félünk.

Nézzetek körbe, hány százezren vagyunk, mondta Magyar. Egy ország akkor születik újjá, amikor az emberek újra hisznek. Higgyük el, hogy ez a haza képes gyógyulni, és a gyerekeink egy tisztább, emberségesebb Magyarországon nőjenek fel.

De ne csak ünnepeljünk, hanem cselekedjünk. Menjetek haza, keressétek egymást, a Tisza-szigeteket. Eljött az idő. Közösen elvégezzük a ránk szabott feladatot. Az egri várvédők esküje ma is iránymutatással szolgál: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és a királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!”

Ha valaki megkérdezi, hogy ez tényleg sikerülhet-e? Ezt már el is kezdtük, elkezdődött a csendes, de megállíthatatlan változás. Ez az új Magyarország nem térképen rajzol, nem pártirodákban méricskélt, hanem emberségből, bátorságból és szeretetből születik. Ezért tenni is kell. Most, nem holnap, nem a következő nemzedék idején. 56-ban is megmutattuk, hogy lehetünk elég bátrak és erősek.

Aztán jöhet a működő Magyarország programja, az új gyermekvédelmi törvény, EU- és NATO-tagságunk megerősítésének kinyilatkoztatása, a határvédelem, a valódi közbiztonság garantálása. Majd jön az adócsökkentés és nyugdíjemelés. Bevezetik a milliárdosok vagyonadóját. Leállítják az állami hirdetéseket a propagandában, visszaadják a közmédia függetlenségét.

Egy olyan hazát akar, ahol az igazság erősebb a félelemnél.

A leendő Tisza-kormány visszaállítja a nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás függetlenségét, Magyarország csatlakozik az európai ügyészséghez, létrehozzák a vagyonvisszaszerzési hivatalt, megnyitják az ügynökaktákat. Ugyanakkor ezzel egyidőben benyújtják a nemzeti megbékélési törvényt is, amivel elkezdik a sebek begyógyítását, mert 3-4 ezer politikusbűnöző ejtette túszul a hazánkat és próbál minket egymás ellen uszítani

Magyar 56 örököseinek nevezte magukat, csak együtt sikerülhet és sikerülni is fog változást elérni. Arra kért mindenkit, hogy ne üljenek fel a megosztó provokációnak, nem engedjék, hogy mérgezzék őket.

A hatalom a kifárasztásra játszik, a gyűlölet karmesterei sötét időket idézve hergelnek magyart a magyar ellen, ezért arra hív mindenkit, hogy együtt összekapaszkodva bírják ki ezt a hat keserves hónapot, utána nyújtsanak kezet azoknak is, akik ma egy másik rendezvényre gyűltek össze. A következő okótber 23-án ne két egymást esetleg megvető fél álljon egymással szemben.

Képzeljük el azt a napot, amikor az összetartozás, a közös ünneplés születik, mondta Magyar. És akkor megszabadulunk mindentől, ami mérgez. Legyen cél, hogy a közbeszédet visszahozzuk az egymás iránti tisztelet medrébe, ne legyen többé manipuláció és félelemkeltés. Figyeljünk többet egymásra, a nagyszülők figyeljenek az unokákra, a családok, szomszédok üljenek le, beszéljenek egymással, figyelmen kívül hagyva a gátlástalan propagandát. Legyen ez a remény napja, amikor a múlt sebei gyógyulni kezdenek, és Magyarország egyszerre él a szabadság dicsőségével és a megbocsátás erejével.

És belemocskosfideszezett.

A Karmelitában azt hihetik, hogy Magyarország jövőjét majd a hatalom propagandája és lejáratógépezete dönti el, de üzenjük onnan, ahonnan 56-ban is elindult minden, ledöntve a diktátor szobrát, hogy a történelem nem kastélyokban és uradalmi birtokokon, nem magánrepülőgépeken és jachtokon dőlt el. Nem dönthetnek Brüsszelben, de Washingtonban és Moszkvában sem a magyarok. A magyarokról a magyarok dönthetnek.

A magyar nemzet akkor lehet szabad szabad és független, ha az országunk felső vezetői nem más nemzet irányítóinál pitiznek koncokért vagy fotókért.

Némi név nélküli gyurcsányozás után azt mondta az 1989-es Orbánról, hogy miközben forradalmi szavakkal parádézott, kiderült, hogy az előző rendszerrel az volt a baja, hogy nem ő irányította. Arra az egyszerű kérdésre sem tudtak válaszolni: mit jelent ez az ország annak, aki igazán szereti.

A fiatal Orbán Viktort a végnapjait élő diktatúra felengedte a Műcsarnok lépcsőjére, mondta Magyar. Harminchat évvel később megtiltották, hogy ez a beszéd a Műcsarnok lépcsőjén hangozzék el. Pedig mi mindannyian október 23. örökösei vagyunk. Nekünk csak mártírjaink vannak: Maléter Pál, Tóth Ilona, Mansfeld Péter, Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonci Géza, Pálinkás Pallavicini Antal, Szeles Erika, Rajki Márton. Magyarok, akik a szabadságért adták az életüket. Nekünk jut a feladat, hogy összekapaszkodva újraegyesítsük ezt a nemzetet.

Azt kéri, mindannyian fogják meg egymás kezét, hajtsák meg a fejüket, és 56 másodpercig néma csöndben emlékezzenek a forradalom hőseire. Legyen ez az új nemzeti megbékélés kezdete.

A rendszerváltás reményt hozott, mondta Magyar. Szabadság lett, de közbizalom nem. A társadalom szétesett, a remény kiüresedett. 2025-ban újra történelmi pillanathoz érkeztünk. Derűs, határozott, emberséges rendszerváltásra van szükség. A jókedv nem könnyelműség, hanem erő. Mosolyogni a mocsár közepén, kitartani a legkeményebb támadások alatt. Ez ma a forradalmi tett.

A magyar haza nem a politikusoké, oligarcháké, hanem a magyar embereké. Nem kérnek sokat, csak egy működő országot. Ezt most visszakérjük. Aki azt hiszi, önmagától összeomlik, ami erkölcsileg megbukott, az téved. Mindannyiunknak dönteni kell: a félelem vagy a szabadság oldalán állunk. A hatalom vagy a magyar nép oldalán állunk-e. Szabadnak lenni azt jelenti: működik az ország, a gyerek itthon nőhet fel. Nem hajtjuk meg a fejünket, nem engedjük, hogy közpénzmilliárdokból hazugságot gyártsanak, miközben családok napról napra a túlélésért küzdenek, és nem adjuk el a hazánkat sem Keletre csatlósként, sem Nyugatra kiszolgálóként.

Szembeállításokkal folytatta: az igazság többet ér, mint a progapadna, a szabadság több ér, mint bármilyen érdekből más nemzet csatlósának lenni.

A piros-fehér-zöld, ezek a mi színeinek, nem tűrhetjük el, akinek a színe csak a fehér, a kapituláció színe - hozta vissza még egyszer Orbán Balázst.

A magyarok nem hajtanak fejet sem az orosz medve, sem a török császár előtt. Olyan nemzet, amelynek polgárai ma is felteszik azokat a kérdéseket. szabadon beszélhetünk, érhet-e minket hátrány, fojtogat-e a propaganda, a nép helyett egy szűk réteg birtokolja-e a hatalmat?