A Reuters forrásai szerint az Egyesült Államok azt szeretné, ha Európa 2027-re átvenné a NATO hagyományos védelmi képességeinek nagy részét, az információgyűjtéstől kezdve a rakétavédelemig, erről állítólag a Pentagon-tisztviselők tájékoztatták az európai diplomatákat. A szoros határidő több európai tisztviselő szerint egyszerűen nem reális.

A találkozón a Pentagon képviselői állítólag azt jelezték, hogy Washington továbbra sincs megelégedve azzal, ahogy Európa növeli védelmi képességeit. Az amerikai tisztviselők azt is közölték európai partnereikkel: ha Európa nem teljesíti a 2027-es határidőt, az USA akár ki is hátrálhat bizonyos NATO-s védelmi koordinációs mechanizmusokból.

A „hagyományos védelmi képességek” jelentenek minden nem nukleáris eszközt a csapatoktól a fegyverrendszerekig, de amerikai részről nem fejtették ki, hogyan mérnék Európa előrehaladását abban, hogy az európai országok átvegyék ennek nagy részét.

Az sem egyértelmű, hogy a 2027-es határidő a Trump-adminisztráció hivatalos álláspontját tükrözi-e, vagy csupán néhány Pentagon-tisztviselő véleményét.

Több európai tisztviselő szerint bármilyen mérce szerint is nézzük, a 2027-es határidő teljesíthetetlen. Európának pénzen és politikai akaraton túl olyan képességeket is pótolnia kellene rövid idő alatt, amelyekhez hosszú évek szükségesek.

A NATO-országok ráadásul hosszú csúszásokkal szembesülnek a beszerezni kívánt katonai eszközök gyártásánál. Hiába ösztönzik az amerikaiak Európát, hogy vásároljanak több amerikai fegyvert: a legfejlettebb amerikai rendszerek szállítása akkor is évekig tartana, ha ma adnák le a rendelést. Az USA pedig olyan képességekkel is hozzájárul a NATO-hoz, amelyeket egyszerűen nem lehet „megvásárolni” – például a különleges hírszerzési, megfigyelési és felderítési eszközökkel, amelyek kulcsfontosságúak Ukrajna támogatásában.

Az európai országok alapvetően elfogadták Donald Trump régóta hangoztatott követelését, hogy többet kell tenniük saját védelmükért, és komoly védelmi kiadásnövelést ígértek. Az Európai Unió célként tűzte ki, hogy a kontinens 2030-ra legyen képes önállóan megvédeni magát, és többek között a légvédelem, drónok, kibervédelem, lőszer-gyártás és más területeken pótolja a hiányokat. Szakértők és tisztviselők szerint már ez a 2030-as cél is rendkívül ambiciózus. (Az európai védelem Donald Trump második beiktatásával sürgetőbbé váló kihívásaival és lehetőségeivel számos cikkben foglalkoztunk már, például itt, itt, vagy itt.)

A NATO külügyminisztereinek e heti találkozóján Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettes azt mondta: „Nyilvánvaló”, hogy a NATO-tagoknak kell átvenniük Európa védelmének felelősségét. „Egymást követő amerikai kormányok mondták már ezt életem során sokféleképpen… de a mi adminisztrációnk komolyan is gondolja” – írta az X-en. (Reuters)