Újabb kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, az egyiket az árrésstop miatt

Közzétette az Európai Bizottság a decemberi kötelezettségszegési eljárási csomagot, amely alapján több területen is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

Az egyik eljárás a médiával kapcsolatos ügyekben indul: a Bizottság szerint Magyarország nem tartja be a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv előírásait. A testület úgy látja, hogy a magyar szabályozás indokolatlanul beavatkozik az újságírók és szerkesztőségek munkájába, nem védi megfelelően az újságírói forrásokat és a bizalmas kommunikációt, és nem biztosít elegendő jogorvoslatot, ha ezek sérülnek. Emellett gondok vannak a közmédia működésével, a médiatulajdonlás átláthatóságával, a médiapiaci összefonódások értékelésével és az állami hirdetések elosztásával is.

A második ügycsoport az élelmiszerekre és háztartási cikkekre bevezetett árréskorlátozásokról szól. A Bizottság szerint a magyar kormány olyan árréskorlátozásokat vezetett be, amelyek hátrányosan érintik a nem magyar tulajdonú cégeket, miközben a magyar vállalkozások egy részére nem vonatkoznak ugyanazok a szabályok. Az egyik eljárás az élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett szigorú árréskorlátokat kifogásolja, a másik pedig a drogériákban árult nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó hasonló előírásokat. A Bizottság szerint ezek a korlátok sértik az uniós szolgáltatási irányelvet és az EU működéséről szóló szerződés letelepedési szabadságra vonatkozó szabályait,

A Bizottság álláspontja szerint Magyarország olyan alacsonyra szorította le a megengedett árrést – vagyis a beszerzési és eladási ár közötti különbséget –, hogy abból a kereskedők még a saját működési költségeiket sem tudják fedezni. Így különösen a külföldi tulajdonú üzletek csak veszteséggel tudják árulni a termékeiket. A Bizottság figyelmeztetése szerint az ilyen intézkedések ráadásul veszélyeztetik az érintett üzletekben dolgozó – többségében magyar – alkalmazottak munkahelyeit is.

A harmadik eljárás a nemzetközi választottbírósági ügyekre vonatkozik. Az EU jog szerint uniós befektetők és tagállamok közötti vitákat nem lehet nemzetközi választottbíróság elé vinni. A Bizottság szerint azonban a magyar államhoz köthető MOL és leányvállalatai olyan lépéseket tettek, amelyek megsértik ezt a tilalmat: egyrészt külföldi bíróságon próbáltak végrehajtatni egy ilyen ítéletet, másrészt egy újabb választottbírósági eljárást is indítottak egy uniós tagállammal szemben.

A Bizottság emellett arra is felszólította Magyarországot, hogy a hiteles fordítási ágazat működését hozza összhangba az uniós szolgáltatási és közbeszerzési szabályokkal. A testület szerint ugyanis a jelenlegi magyar rendszer nem biztosítja a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt, és nem felel meg teljes mértékben a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó előírásoknak.

Végül a megújuló energia kapcsán is figyelmeztetés érkezett: Magyarország – több más uniós országgal együtt, köztük Görögországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Ciprussal, Máltával, Lengyelországgal és Portugáliával – még nem ültette át teljeskörűen az EU megerősített szabályait, amelyek a zöldenergia terjedését hivatottak felgyorsítani. A Bizottság ezekben az ügyekben is lépéseket vár.