A Forbes hajlamos úgy írni a szupergazdagok extrém mértékű gazdagodásáról, mintha az valami izgalmas sportverseny lenne, nem pedig az emberiség egyik történelmi katasztrófája. Ebben a cikkükben például ilyen mondatok vannak:

„Elon Musk újabb óriási lépést tett afelé, hogy a világ első dollárbilliomosává váljon. A világ leggazdagabb embere újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett, köszönhetően rakétagyártó cége, a SpaceX szárnyaló értékének.”

Itt nem részletezendő, átláthatatlan számítások alapján most még gazdagabbnak becsülik a valaha volt leggazdagabb embert. A Forbes szerint „a 600 milliárd dolláros nettó vagyon elérése csak a legújabb egy sor olyan mérföldkő közül, amelyet Musk az elmúlt fél évtizedben ért el”.

• Vagyona 2020 márciusában 24,6 milliárd dollár volt;
• a Tesla részvényeinek szárnyalása révén augusztusra ő lett az ötödik ember, akinek vagyona meghaladta a 100 milliárd dollárt.
• 2021 januárjában pedig közel 190 milliárd dolláros nettó vagyonával először lett a világ leggazdagabb embere.
• 2021 szeptemberében ő lett a harmadik ember, aki valaha 200 milliárd dolláros vagyonra tett szert, majd
• 2021 novemberében elérte a 300 milliárd dollárt,
• 2024 decemberében a 400 milliárd dollárt,
• 2025 októberben pedig az 500 milliárd dollárt.

Az Oracle-tulajdonos Larry Ellison az egyetlen ember, aki valaha elérte a 300 milliárd és a 400 milliárd dolláros határt.

A közpénzzel felpumpált vállalatokat vezető Musk a Forbes szerint „közelebb áll ahhoz, hogy billió dolláros vagyonra tegyen szert, mint ahhoz, hogy elveszítse a világ leggazdagabb embere címet, tekintve, hogy 425 milliárd dolláros előnnyel vezet a jelenlegi második helyen álló Google-társalapító, Larry Page előtt, akinek vagyona becslések szerint 252 milliárd dollár. És mivel Musknak már csak 23 milliárd dollár hiányzik ahhoz, hogy elérje a 700 milliárd dolláros határt, lehet, hogy nem kell sokáig várnia a következő nagy mérföldkőre.”

Miközben ennek tapsolunk, a felső 0,001 százalék, mindössze hatvanezer ember háromszor olyan gazdag, mint a világ szegényebbik fele. A leggazdagabb 10 százalék az össztulajdon háromnegyedét birtokolja, míg a lakosság szegényebbik fele mindössze 2 százalékot. Egy friss ENSZ-jelentés szerint az egyenlőtlenség mértéke azonnali globális figyelmet követel, az aránytalanság ezen a szinten már nemcsak igazságossági kérdés, hanem kulcsprobléma „a gazdaságok ellenállóképessége, a demokráciák stabilitása és a bolygó fennmaradása szempontjából”.