„A Józsefvárosban nőttem fel, Molnár Ferenc tolla által jól ismert Füvészkert közvetlen szomszédságában, egy három utcával határos, kalandokat rejtő telepen, ahol édesanyám révén volt szolgálati lakásunk” –

– ezzel a mondattal kezdődik Juhász Péter Pál egy, a 444-hez eljutott 2015-ös önéletrajzának „Szakmai bemutatkozás” című fejezete. A folytatás nem kevésbé lírai:

„A végeláthatatlan téglakerítés nem csak telekhatár volt, hanem két eltérő lét határa. A tágas világos kertes ház az összkomfort innen, és a falon túli szobakonyhák, zsáklakások, alagsori doh sajátos világa. Persze gyerekként sem kerítés, sem a társadalmi különbség nem volt akadály, a barátságok s szerelmek minden környékbeli gyerek számára ugyanazon grundokon szövődtek. Az elfogadást, mint alapértéket otthon tanultam, bárkit is vittem haza, anyám mindig jó szóval, meleg teával invitálta, és ha az élet úgy kívánta, volt helye az asztalnál is.”

A Szőlő utcai javítóintézet emberkereskedelemmel, kényszermunkával, több sértett sérelmére elkövetett szexuális visszaéléssel, szexuális erőszakkal, gyermekprostitúció kihasználásával, valamint közfeladati helyzettel való visszaéléssel gyanúsított egykori igazgatója a rövid bevezető után leszögezi: talán más pályán a fentieknek nem is szentelne sorokat, de „ez az indíttatás volt, ami már óvodás gyerekekkel végzett munkám során arra késztetett, hogy a lentről jövőt felkaroljam, az elesettet felsegítsem, keressem a jót és szerethetőt abban is, aki a margóra szorult”.

A 444 Juhász Péter Pál két önéletrajzát is megszerezte, az egyik 2014-es, a másik 2015-ös keltezésű. Ebben az időben Juhász már évek óta a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója volt. A dokumentumok között minimális tartalmi eltérés van. Nem tudjuk, hova küldte ki ezeket a rövid bemutatkozókat, de a dokumentumok hitelességéről meggyőződtünk, ahogyan arról is, hogy Juhász a szerzőjük.

A két önéletrajzból minden korábbinál teljesebb képet kapunk a Szőlő utca egykori igazgatójának szakmai pályafutásáról. Nem tudtuk minden megjelölt munkahelyről megállapítani, hogy Juhász valóban dolgozott-e ezeken a helyeken, de a legtöbb ponton az önéletrajz összhangban van azzal, amit már ismerünk a volt igazgató karrierútjáról.

Minisztériumi (mellék-)állások

Vannak viszont meglepő újdonságok. Juhász az önéletrajzaiban azt írja, mellékállásban, illetve megbízási szerződés alapján 2000 és 2001 között a Szociális és Családügyi Minisztériumban, valamint az Ifjúsági és Sport Minisztériumban vállalt munkát.