Oroszország új hiperszonikus rakétákat telepíthet Fehéroroszországba

külföld
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Moszkva új, nukleáris töltet hordozására alkalmas hiperszonikus ballisztikus rakétákat telepíthet egy volt légibázisra, Fehéroroszország keleti részén – írja a Reuters. Két amerikai kutató műholdfelvételek elemzése alapján, az amerikai hírszerzés értékelésével összhangban jutott erre a következtetésre. A lépés jelentősen növelheti Oroszország esélyeit arra, hogy ha akar, rakétákat juttasson el Európa nagy részére.

Topol-M interkontinentális ballisztikus rakéta elhagyja a pleszetszki kilövőállást. Fotó: Orosz Hadügyminisztérium

Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban világossá tette, hogy közepes hatótávolságú Oresnyik rakétákat kíván telepíteni Fehéroroszországba. Ezek hatótávolsága becslések szerint elérheti az 5500 kilométert. A pontos helyszínt eddig nem hozták nyilvánosságra. Szakértők szerint az Oresnyik telepítése azt mutatja, hogy a Kreml egyre inkább a nukleáris fegyverekkel való fenyegetésre támaszkodik. Így próbálja elrettenteni a NATO-tagállamokat attól, hogy olyan fegyvereket szállítsanak Ukrajnának, amik mélyen orosz területen belül is csapást tudnának mérni.

Putyin egy 2024 decemberi találkozón közölte Alekszandr Lukasenkóval, hogy az Oresnyikeket 2025 második felében telepíthetik Fehéroroszországba. Ez egy módosított stratégia része, aminek keretében Moszkva a hidegháború óta először állomásoztat nukleáris fegyvereket saját területén kívül. Lukasenko a múlt héten azt mondta, hogy az első rakéták már megérkeztek, de a helyszínt nem nevezte meg. Azt is közölte, hogy akár tíz Oresnyik rakétát is telepíthetnek az országba. Az amerikai kutatók szerint a vizsgált bázis – ami nagy valószínűséggel a Kricsev melletti volt légibázis – legfeljebb három indítóállás befogadására alkalmas, ezért a többi rakétát valószínűleg egy másik helyszínen helyezik majd el az oroszok.

Donald Trump amerikai elnök eközben tárgyalásokat próbál folytatni Moszkvával az ukrajnai háború lezárásáról. Kijev pedig arra kéri nyugati szövetségeseit, hogy olyan fegyvereket adjanak át, amik mélyen orosz területen belül is képesek csapást mérni. Trump egyelőre elutasította Ukrajna kérését Tomahawk cirkálórakéták szállítására, amik Moszkvát is elérnék. Nagy-Britannia és Franciaország viszont már adott át cirkálórakétákat Ukrajnának. Németország májusban bejelentette, hogy Ukrajnával közösen gyárt majd nagy hatótávolságú rakétákat, hatótáv- és célkorlátozás nélkül.

Pavel Podvig, a Genfben dolgozó, orosz nukleáris erőkkel foglalkozó szakértő szkeptikus. Úgy véli, az Oresnyik telepítése nem adna Moszkvának semmilyen új katonai vagy politikai előnyt, azon kívül, hogy megnyugtatja Fehéroroszországot a védelméről.

„Nem látom, hogy a Nyugat ezt másként értelmezné, mint ha a rakétákat Oroszországban telepítenék” – mondta.

Lewis szerint viszont a fegyverek Fehéroroszországba helyezése egyértelmű politikai üzenet. Azt mutatja, hogy Oroszország egyre inkább a nukleáris fegyverekre támaszkodik. „El tudja képzelni, mi lenne, ha mi nukleáris robbanófejjel felszerelt Tomahawk rakétákat telepítenénk Németországba, nem csak hagyományosakat?” – tette fel a kérdést. „Semmilyen katonai oka nincs annak, hogy ezt a rendszert Fehéroroszországba vigyék. Csak politikai oka van.”