A magyar külügyminisztert egyelőre fontosabb dolgok foglalkoztatják, mint Venezuela

külföld
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

UPDATE: Cikkünk megjelenése után pár perccel jelent meg Szijjártó Péter első posztja a venezuelai eseményekkel kapcsolatban. A magyar külügyminiszter azt írta a „Caracasban végrehajtott amerikai akció kapcsán: magyar állampolgár nem került bajba az események során.”

Szijjártó tájékozatása szerint a venéz fővárosban egy olyan magyar állampolgár tartózkodik, aki konzuli védelemre regisztrált, vele a kapcsolatot felvették, és jól van. Emellett a külügynek két olyan magyar állampolgárról van tudomása, „akik börtönben vannak Venezuelában, egyikük vidéki helyszínen, mely nem volt érintett, másikuk pedig a fővárosban, de azt a környéket sem érintették az események.” Szijjártó azt is írta, hogy „ha van olyan Venezuelában tartózkodó magyar állampolgár, aki nem regisztrált konzuli védelemre, baj esetén Caracasban a tiszteletbeli konzulunkhoz, vagy a magyar érdekképviseletet ellátó holland konzulátushoz fordulhat, quitói nagykövetségünk pedig folyamatos ügyeletet tart.”

A történteket a magyar külügyminiszter továbbra sem értékelte.

Helyi idő szerint hajnali 2 órakor robbanásokat és alacsonyan repülő légi járműveket észleltek a venezuelai fővárosban, Caracasban, a város déli része pedig áram nélkül maradt.

Mostanra már tudjuk: az Amerikai Egyesült Államok nagyszabású akció keretében elfogta és repülővel elszállította Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, akiket narkoterrorista összeesküvéssel, kokain behozatalára irányuló összeesküvéssel, géppuskák és robbanóeszközök birtoklásával, valamint az Egyesült Államok ellen irányuló, géppuskák és robbanóeszközök birtoklására irányuló összeesküvéssel vádolnak. Amerikában állhatnak bíróság elé, már vádat is emeltek ellenük.

Donald Trump sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Egyesült Államok átmenetileg átveszi Venezuela irányítását, amíg nem sikerül „biztonságos, megfelelő és megfontolt” politikai átmenetet végrehajtani az országban

A világ országai különböző módokon reagáltak a hírre:

  • Németország külügyminisztériuma szombaton azt közölte, hogy „nagy aggodalommal” figyeli a venezuelai helyzetet, és egy válságstáb később továbbtanácskozik az ügyről.
  • Luis Inácio Lula da Silva brazil államfő kijelentette, hogy Nicolás Maduro elfogása és a dél-amerikai ország elleni légitámadás Brazília számára „elfogadhatatlan irányvonalat” képviselnek.
  • Javier Milei argentin elnök viszont üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését Nicolás Maduro elfogásáról. „Közeledik a szabadság. Éljen (…) a szabadság!” - írta az X-en.
  • A mexikói kormány szerint az amerikai támadás „az ENSZ-alapokmány 2. cikkének egyértelmű megsértését jelenti” - írta a latin-amerikai ország külügyminisztériuma. A tárca párbeszédet szorgalmazott és felajánlotta részvételét ennek előmozdításában, reményét fejezve ki, hogy a dialógus „segít megőrizni a regionális biztonságot és elkerülni a konfrontációt”.
  • Gabriel Boric chilei elnök szintén békés megoldást szorgalmazott a Venezuelát sújtó válságra.
  • Spanyolország a helyzet eszkalálásának elkerülésére és a visszafogottságra szólított fel, valamint arra, hogy a cselekvések összhangban álljanak a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányának elveivel. „Ebben a tekintetben Spanyolország kész felajánlani jó szolgálatait egy békés és tárgyalásos megoldás érdekében a jelenlegi válságban” – írta a spanyol külügy közleménye.
  • Olaszország külügyminisztere, Antonio Tajani szombaton azt mondta, hogy Róma és diplomáciai képviselete Caracasban különös figyelmet fordít a venezuelai helyzet bármilyen fejleményének nyomon követésére, különös tekintettel az országban élő olasz közösségre.
  • Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője visszafogottan reagált.
  • Oroszország viszont egyértelműen elítélte az Egyesült Államok lépését a Moscow TImes szerint.
  • Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök amerikai újságíróknak azt mondta, hogy ebből „egy második Vietnám lehet, amire az amerikaiaknak nincs szükségük”.
  • A Venezuelával szoros kapcsolatokat ápoló Irán külügyminisztériuma közleményében szintén elítélte a támadást, amely szerinte Venezuela nemzeti szuverenitásának és területi épségének nyilvánvaló megsértése. A tárca sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának haladéktalan összehívását.
  • Miguel Díaz-Canel kubai elnök Bruno Rodríguez külügyminiszterrel együtt bűncselekménynek minősítette az amerikai támadást, és sürgette, hogy a nemzetközi közösség sürgősen reagáljon arra.
  • A kínai külügyminisztérium azt közölte: Pekinget felháborítja az, hogy az Egyesült Államok fegyveres fellépést alkalmaz egy független ország és annak elnöke ellen. „Kína egyértelműen ellenzi az Egyesült Államok ilyen, hegemóniára törő nemzetközi magatartását, amely (...) fenyegeti a békét és a biztonságot Latin-Amerikában” - áll a közleményben.
  • Aleksandar Vucic szerb elnök reményét fejezte ki, hogy Dél-Amerikában stabilizálódik a helyzet, és befejeződik a Venezuela elleni támadás.
  • Dél-Korea elnöke, I Dzsemjong elrendelte az ázsiai ország állampolgárai evakuálási tervének kidolgozását - áll az elnöki hivatal közleményében.

A hosszas felsorolás után adódhat a kérdés: hogyan reagált az Egyesült Államokkal egyre szorosabb kapcsolatot ápoló, de korábban Venezuelával is kokettáló Magyarország külügyminisztere a hírre.

Nos, Szijjártó Péter Facebook-oldalán a mai napon viszonylag sokáig egy szilveszteri poszt volt a legfrissebb tartalom, míg végül kicsivel 6 óra után friss szöveg jelent meg. Aminek az első ekezdése az volt:

A regionális energiabiztonság szempontjából jól indult az év, hiszen a szerbiai kőolajfinomító működéséhez kiadott amerikai engedély nagymértékben hozzájárul Szerbia üzemanyag-ellátásának garantálásához, ennek pedig jó hatása van a teljes közép-európai üzemanyagpiacra.

Ebből már valószínűleg mindenki kitalálta, hogy Szijjártó nem a venezuelai eseményekre reagált. A magyar külügyminiszter tájékoztatta követőit arról, hogy „Szerbia továbbra is számíthat Magyarország támogatására a biztonságos energiaellátás hosszú távú garantálása érdekében.”

Ezután pedig következett a menetrend szerinti brüsszelezés.

„Szerbia példája ugyanakkor világosan mutatja, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetbe akarja hozni Brüsszel hazánkat is: egyetlen kőolajvezetékre nem lehet alapozni egy ország olajellátását!A miniszterkollégával ezért ma egyeztettük az új szerb-magyar kőolajvezeték építésének felgyorsításához szükséges további lépéseket is.”

Íme a poszt a maga teljességében:

Orbán Viktor miniszterelnök ma összesen hármat posztolt. Elsőként egy örömhírcsokrot a kormányzati intézkedésekről:

Majd egy megható videót a háborúellenes gyűlésekről:

A harmadik posztba pedig belefért már Venezuela is, a magyar miniszterelnök nem sokkal Szijjártó Péter után nyilvánult meg a helyzettel kapcsolatban. Emígy:

„A Venezuelában végrehajtott katonai akciónak magyar érintettje, vagy sérültje nincs. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a térségbeli nagyköveteinkkel, hogy egyetlen magyar ember se jusson bajba Venezuelában. A mai napon szintén egyeztettünk a magyar energiaszektor legfontosabb szereplőivel, hogy a venezuelai krízis árfelhajtó hatásait Magyarországon ki tudjuk védeni. A magyar kormány munkában.”


Magyar Péter már koradélután azt írta:

Jelen helyzetben mind Venezuelának, mind a teljes nemzetközi közösségnek a legfőbb érdeke az esetleges eszkaláció elkerülése.

Illetve mellékelt egy fotót, amelyen Szijjártó Péter fog kezet Nicolás Maduróval. A kép 2023 novemberében készült Caracasban, nem sokkal azután, hogy feloldották a nyugati szankciókat az ország ellen, Szijjártó pedig gyorsan oda is repült, hogy újraépítse a két ország kapcsolatait, méghozzá minél gyorsabban, hogy - mint mondta - „ebből hazánk minél többet profitálhasson”.

Szijjártó Péter és Nicolás Maduro 2023 novemberében
Fotó: MARTON_KIRALY/ALL_RIGHTS_RESERVED

Magyar posztja alább olvasható teljes terjedelmében:

Kapcsolódó cikkek