Donald Trump amerikai elnök egy közösségi média bejegyzésben jelentette be, hogy az Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuelában, amely során Nicolas Madurót és feleségét elfogták és elvitték az országból. A CNN forrásai szerint a hálószobájukból hurcolták el az amerikai katonák az elnöki párt. Pamela Bondi amerikai főügyész pedig bejelentette, hogy Madurot és feleségét több mindennel vádolják, és amerikai földön fogják bíróság elé állítani.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

@osintdefender által megosztott bejegyzés

„A művelet az amerikai bűnüldöző szervekkel együttműködésben zajlott. A részleteket később közöljük” - írta az elnök. Azt is bejelentette, hogy washingtoni idő szerint szombat délelőtt 11-kor tartanak sajtótájékoztatót, azaz magyar idő szerint délután 5 órakor várható hivatalos megszólalás az elnöktől. Idő közben viszont a The Times elérte telefonon Donald Trumpot, aki örömködve mondott egy mondatot az újságíróknak:

„Sok-sok jó előkészület és sok nagyon nagyszerű katona és nagyszerű ember” – mondta az elnök – „ez egy brilliáns művelet volt igazából.”

Arról is kérdezték, hogy vajon kapott-e felhatalmazást a kongresszustól erre az akcióra, amire azt felelte, hogy majd a fent említett sajtótájékoztatón beszél a továbbiakról. Egy hivatalos forrás a New York Times-nak azt mondta, az éjjeli akció során nem volt vesztesége az amerikai erőknek.

Mindez azt jelenti, hogy hivatalosan is megerősítették, hogy a caracasi bombázásért az Egyesült Államok a felelős. A beszámolók szerint helyi idő szerint hajnali 2 óra körül legalább hét robbanást lehetett hallani, és több városrészben az emberek az utcára siettek. Később Venezuela kormánya elítélte az Egyesült Államok támadását, amelyet szerintük az ország olaj- és ásványkincseinek megszerzéséért folytatnak, Maduro pedig szükségállapotot hirdetett. Az éjszakai támadásról videók is készültek.

Mi lesz a konfliktusból?

Nemrég megszólalt Venezuela elnökhelyettese, Delcy Rodríguez, aki megerősítette, hogy nem tudnak Maduro hollétéről és bizonyítékot kért Trumptól arra, hogy a venezuelai elnök életben van. Ez azért is fontos, mert ha igaz, hogy Maduro nincs az országban és nem képes ellátni elnöki feladatait, akkor Venezuela vezetése Delcy Rodríguez feladta lesz. Ő eddig az ország gazdasági ügyeivel foglalkozott.

Ugyanakkor a New York Times-t Caracasból tudósító Anatoly Kurmanaev felhívja a figyelmet: „ismeretlen terepen járunk, és nem világos, ki kerülhet most hatalomra. Az Egyesült Államok nem ismeri el Madurót legitim elnöknek, Venezuela ellenzéke pedig azt állítja, hogy a jogos elnök a száműzött politikus, Edmundo González.

Egyelőre tehát nem tudni, hova vezet az, hogy egy ország diktátor jellegű elnökét gyakorlatilag elrabolta az Egyesült Államok katonai erővel. Mielőtt kiemelték Caracasból, Maduro szükségállapotot hirdetett, a kormány pedig felhívást tett közzé: „Az egész országot mozgósítani kell, hogy ezt az imperialista agressziót legyőzzük!”

Azóta, hogy kiderült, Madurót eltávolították Venezuelából, egy harcias hangvételű videóban szólalt meg az ország védelmi minisztere, Vladimir Padrino López, aki azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „elítélendő” és „bűnös” rezsimváltó műveletet indítottak, szerinte a „barbár” inváziós erők „meggyalázták szent földünket”.

„Ez az invázió a legnagyobb sérelem, amit az országunk valaha elszenvedett” – jelentette ki Padrino López tábornok, hozzátéve, hogy a venezuelai hatóságok még mindig próbálják kiszámítani, hány civil halt meg vagy sérült meg a városi területeken végrehajtott támadások során.

„Támadtak minket, de nem fogják legyőzni a mi népünket… elpusztíthatatlan védőfalat fogunk alkotni. Békét akarunk, de örökségünk a szabadságért való harc” – tette hozzá.

Az amerikai kormányzati megszólalásokig olyan posztok utalnak a konfliktus alakulására, mint amilyen Mike Lee Utah-i szenátoré:

Ebben azt írja, beszélt Rubio külügyminiszterrel, aki azt mondta neki, Madurót bűntetőjogi vádakkal az Egyesült Államokban fogják bíróság elé állítani. Azt is mondta Rubio, hogy a venezuelai támadás úgynevezett „kinetikus akció” volt „azok védelmére, akik a letartóztatási parancsot hajtották végre”. Lee szenátor már jogi formát is ad mindennek. „Ez a lépés valószínűleg beleesik az elnök alkotmányos II. cikkely szerinti inherens jogkörébe, hogy megvédje az amerikai személyzetet valós vagy közelgő támadástól” – írja, de hogy ez megállja-e a helyét a nemzetközi jogban, az természetesen még kérdéses.

Később kiderült, hogy pontosan mit értenek Madurót érintő büntetőjogi vádak alatt, az amerikai főügyész, Pamela Bondi az X-en azt írta:

„Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores ellen vádat emeltek a New York déli kerületének szövetségi bíróságán. Nicolás Madurót narkoterrorista összeesküvéssel, kokain behozatalára irányuló összeesküvéssel, géppuskák és robbanóeszközök birtoklásával, valamint az Egyesült Államok ellen irányuló, géppuskák és robbanóeszközök birtoklására irányuló összeesküvéssel vádolják.”

Bondi bejegyzése szerint a venezuelai elnöknek „hamarosan az amerikai igazságszolgáltatás teljes szigorával kell szembenézniük amerikai földön, amerikai bíróságokon”.

Bondi a bejegyzés végén köszöntet mondott az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) nevében Donald Trump elnöknek „azért a bátorságért, amellyel elszámoltathatóságot követelt az amerikai nép érdekében, valamint hatalmas köszönet illeti bátor katonáinkat is, akik végrehajtották azt a rendkívüli és rendkívül sikeres műveletet, amelynek során elfogták ezt a két feltételezett nemzetközi kábítószer-kereskedőt”.

Nemzetközi reakciók

A Guardian összegyűjtött néhány európai reakciót a venezuelai akció kapcsán.

• Németország külügyminisztériuma szombaton azt közölte, hogy „nagy aggodalommal” figyeli a venezuelai helyzetet, és egy válságstáb később továbbtanácskozik az ügyről.

• Spanyolország a helyzet eszkalálásának elkerülésére és a visszafogottságra szólított fel, valamint arra, hogy a cselekvések összhangban álljanak a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányának elveivel. „Ebben a tekintetben Spanyolország kész felajánlani jó szolgálatait egy békés és tárgyalásos megoldás érdekében a jelenlegi válságban” – írta a spanyol külügy közleménye.

• Olaszország külügyminisztere, Antonio Tajani szombaton azt mondta, hogy Róma és diplomáciai képviselete Caracasban különös figyelmet fordít a venezuelai helyzet bármilyen fejleményének nyomon követésére, különös tekintettel az országban élő olasz közösségre.

• Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője visszafogottan reagált.

• Oroszország viszont egyértelműen elítélte az Egyesült Államok lépését a Moscow TImes szerint.

Az érdekesebb nemzetközi reakciók közé tartozik Trinidad és Tobago miniszterelnökének, Kamla Persad-Bissessarnak a megszólalása. Ő korábban határozottan támogatta az Egyesült Államok támadásait a Venezuelához közeli gyanús drogszállító hajók ellen. A parányi szigetország nagyon közel fekszik Venezuela partjaihoz, vezetője most sietett tisztázni: országa nem vett részt az amerikai katonai műveletekben, és békés kapcsolatokat ápol Venezuelával.

Mi vezetett ide?

A szombati akció előzménye, hogy az Egyesült Államok és Venezuela között komoly feszültség van hónapok óta. Donad Trump amerikai elnök még november végén jelentette be, hogy az Egyesült Államok hamarosan szárazföldi műveleteket kezd a venezuelai drogkereskedők ellen. „A tengeren a 85 százalékukat megállítottuk. Nem akarnak tengeren szállítani, ezért belefogunk, hogy a szárazföldön is megállítsuk őket. Szárazföldön könnyebb, nagyon hamar elkezdjük” - mondta az amerikai elnök egy a hadsereggel folytatott online konferencián.

Sőt, nem sokkal később lezártnak minősítette a venezuelai légteret, jelezve, hogy az amerikai katonai akciók rövidesen el is kezdődhetnek Venezuela területén. A dél-amerikai állam külügyminisztériuma erre azzal reagált, hogy Trump szavai „kolonialista fenyegetést” jelentenek, és egy „újabb különc, illegális és indokolatlan agressziót” takarnak. Felhívták a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak jogilag nincs felhatalmazása egy másik ország légterének lezárására.

Eközben a Miami Herald forrásai szerint azt üzenték Maduronak a Fehér Házból, ha lemond és elhagyja az országot, megmenekülhet a hozzátartozóival együtt. Ezt többször is elmondták neki, de Maduro világossá tette, hogy nem kíván élni a „lehetőséggel”. A lap azt is írta, hogy a hívásra akkor került sor, amikor az amerikaiak egyértelművé tették, hogy határozottabb fellépésre készülnek a Cartel de los Soles kábítószer-kereskedő csoport ellen.

A CNN információi szerint a CIA végül decemberben dróntámadást intézett egy venezuelai kikötőben álló raktárépület ellen, amit az amerikai titkosszolgálati információk szerint a Tren de Aragua nevű banda drograktárnak használt. Innen tölthették fel a kábítószercsempész hajókat. Ez lehetett az első ismert amerikai támadás az országon belüli célpont ellen.

Nicolás Maduro venezuelai elnök csütörtökön bejelentette, hogy nyitott az Egyesült Államokkal tárgyalni a kábítószer-kereskedelemről és az olajügyről, miután az elmúlt hetekben fokozódott a kormánya elleni nyomásgyakorlás.